A miniszterelnök nagy sikernek nevezte Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetéséről döntő brüsszeli EU-csúcs eredményét. Úgy fogalmazott, hogy amiért jöttek, azt elérték, az egymilliárd euróval magasabb összeg pedig meghaladja péntek reggeli várakozásaikat is.
A Magyarországnak jutó nettó uniós támogatás, azaz a befizetések és a támogatások közötti különbség a jelenlegi időszakhoz képest 2007-2013-ban 3,5-szeresére nő majd: 2004 és 2006 között ez évi átlagban 1,019 milliárd euró, 2007-2013 között viszont évi átlagban 3,529 milliárd euró lesz.
A második helyre léptünk
A Magyarország a felzárkóztatást célzó, egy főre jutó támogatásoknál a 25 tagállam közül a második helyre került, csak Csehország előzi meg. Gyurcsány szerint eldőlt, hogy minden korábbi szabálytól eltérően a magyarországi felzárkóztatási célú fejlesztések nagy része, 85 százaléka európai uniós forrásból lesz finanszírozható. „Ez a mai megállapodás egyik legfontosabb része.” Az egyetlen pont, ahol a magyar tárgyalók nem tudtak sikert elérni, az az uniós pénzek felhasználási időtartamát 2-ről 3 évre kitoló szabályozás: ez a lehetőség csak 2010-ig lesz érvényes, nem 2013-ig – mondta a miniszterelnök.
A most kivívott magyar pozíció – alapvetően a rugalmasabb felhasználási szabályok miatt – nagyjából 4 milliárd euróval jobb a luxemburgi tervezet adatánál, és 2 milliárddal az Európai Parlament indítványnál. Az a tény, hogy az önkormányzati fejlesztési beruházásokhoz kötődő áfa finanszírozása nem csak nemzeti forrásból történhet, 3,5 milliárd euró nemzeti többlettehertől mentesíti az országot, és ugyanennyi megtakarítást jelent a társfinanszírozás megemelt uniós határa – nyilatkozta a kormányfő.
Magyarország vétózott volna
Egész Magyarország sikere, hogy olyan megállapodás született az EU hétéves költségvetéséről, ami jóval több pénzt hoz az országnak, mint amit korábban ajánlottak – mondta a pénzügyminiszter szombaton, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. “Magyarország vétót jelentett volna be a végén, ha a brit javaslat nem változik számunkra kedvezően” – hangsúlyozta Veres. Az uniós büdzsé elfogadásával 2006 második felében már a II. Nemzeti Fejlesztési Terv új szabályai szerint készülnek a pályázatok. Két éven belül ötszörös nagyságú forrásokhoz jutunk, ami rengeteg magyar vállalkozás számára jelent korábban nem létező lehetőséget. A PM irányítója megjegyezte, hogy a 2007-es magyar költségvetésben már érezhető lesz a mostani megállapodás, a magyar büdzsére kisebb nyomás fog nehezedni, ami az euró 2010-re tervezett bevezetése szempontjából is rendkívül fontos.
Surján: tyúklépés
Surján László európai parlamenti képviselő (Fidesz-KDNP) szerint a brüsszeli megállapodás „egy jó irányú tyúklépés” a brit javaslathoz képest. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az EP-nek is alá kell írnia a költségvetési javaslatot, ám a parlament tavaly júniusban elfogadott álláspontja 100 milliárddal meghaladja a mostani megegyezést, tehát a két álláspontot valamiképpen egymáshoz kell közelíteni. „Kérdés, hogy mit fog ehhez szólni a parlament, ha már túl leszünk a miniszterelnökök eufóriáján.” Az EP szerint az unió által kitűzött célokat ebből a szűkített költségvetésből nem lehet elérni. Sem a versenyképesség, sem a tudásalapú társadalom terén ez a költségvetési javaslat nem lép előre – jegyezte meg.
Az európai parlamenti magyar képviselőkről szólva hozzátette: pártállásától függetlenül eddig is közös volt a stratégiájuk. Mint mondta: Fazakas Szabolcs szocialista és Szent-Iványi István szabaddemokrata képviselővel közösen részt vettek abban az európai parlamenti bizottságban, amely egy 970 milliárdos EU-költségvetés alapjául szolgáló tervezetet dolgozott ki. Ez 100 milliárddal több a szombat hajnalban kialkudott kompromisszumnál, tehát „a 24 európai parlamenti magyar képviselő sokkal jobb eredményt ért el, mint a magyar kormány. (…) Ebből megpróbálunk majd valamit megmenteni”.
Eörsi: példát mutattunk Európának
Magyarország diplomáciai mintát mutatott Európa egészének, mert miközben keményen védte a nemzeti érdekeket, mindig az európai érdekek mentén tudott érvelni – mondta Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő. „Itt nem egyszerűen arról volt szó, hogy ki veri hangosabban az asztalt, mert úgy nem lehet sikert elérni, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érvelésében mindig ott volt az európai vízió, és ez tudott sikert hozni most Brüsszelben” – hangsúlyozta.
Az MDF gratulál
Dávid Ibolya üdvözölte a megegyezést és Gyurcsány Ferenc tárgyalási taktikájának sikerét. A legnagyobb eredménynek azt tartotta, hogy az uniós költségvetés a nemzeti hozzájárulás mértékét 15 százalékban határozta meg, amellyel európai uniós pénzből 85 százalékban finanszírozható egy-egy beruházás. Azonban ez még mindig kevés, ha a kormányzatnak nincs határozott fejlesztési koncepciója – tette hozzá.
Fidesz: Magyarország számára gazdasági kudarc az EU-költségvetés
Varga Mihály országgyűlési képviselő, a Fidesz alelnöke szerint az Európai Unió politikusainak politikai siker, Magyarország számára viszont gazdasági kudarc a szombat hajnalban megfogalmazódott új uniós költségvetési javaslat. A politikus a Fidelitas Országos Választmányának szombati budapesti ülésén véleményezte a büdzsét, hangsúlyozva, hogy az a luxemburgi konszenzushoz képest 800 millió eurót, vagyis 200 milliárd forintot vesz ki a magyar emberek zsebéből.
Álláspontja szerint nehezebb lesz Magyarország felzárkózása az unióhoz régebben csatlakozott 15-ök átlagszínvonalához, kevesebbet lehet az utak felújítására, autópálya-építésekre, munkahelyteremtő beruházásokra költeni.
A volt pénzügyminiszter úgy értékelte: az új költségvetési tervezet tükrében a legnagyobb áldozatot Magyarországnak, illetve nemcsak Magyarországnak, hanem a Közép-kelet európai új tagországoknak kell hozniuk. Varga Mihály csak azt minősítette pozitívan, hogy a támogatások utáni áfa-visszaigénylést végül is lehetővé teszik, értékelése szerint ezt a többi ország harcolta ki – Magyarország számára is.
