Politika az iskolákban
A kiskunfélegyházi Constantinum Katolikus Gimnázium kötelezővé tette a diákoknak a részvételt a pénteki demonstráción. A rendezvényről csak orvosi igazolással maradhatnak távol a tanulók. Magyar Bálint ezért levélben fordult a történelmi egyházakhoz, hogy utasítsák az intézményvezetőket, ne éljenek vissza helyzetükkel, ne mozgósítsák a diákokat egy politikai eseményre.
Az egyházi fenntartású közoktatási intézmények jövő évi, megnyirbált finanszírozása miatt tartanak demonstrációt pénteken délelőtt 11 órakor az egyházi iskolák a fővárosban, a Felvonulási téren, a Regnum Marianum keresztnél. A tüntetést a Szülői Közösség nevű civil egyesület szervezte, mivel véleményük szerint a kormány 2006-ban tovább csökkenti az egyházi iskolák támogatását. Hardy F. Gábor, a civilszervezet elnöke úgy látja, a jövő évi büdzsében csupán 970 forinttal nőne tanulónként az egyházi intézményeknek járó kiegészítő támogatás összege, ráadásul a 2006-os költségvetés tervezete további elvonásokat is javasol. Az egyházi intézmények így nem kapnák meg a kistérségi kiegészítő normatívát, a beruházási támogatást, a bérkompenzációt, vagy a kollégiumi kiegészítő normatívát. Hardy úgy számolt, a tervezet szerint évi 5-6 milliárddal kapnának kevesebbet az egyházi oktatási intézmények. Az önkormányzatokon keresztül viszont az egyház nem részesült pénzben. Horn Gyula volt kormányfő ezt követően írta alá a Vatikáni szerződést, amely szerint az esélyegyenlőség elvét követve az egyháznak is meg kell kapnia ugyanazt a pénzt az önkormányzattól, amit az állami iskoláknak adnak. Az oktatásban ugyanis minden gyerek után jár egy alapnormatíva, amely a taníttatás 55-60 százalékát teszi ki, a maradékot a fönntartó egészíti ki. Utóbbit az egyházi intézmények esetében szintén az állami költségvetésből fizetik, ezt nevezik egyházi kiegészítésnek. „Az a pénz, amiből az egyházak gazdálkodnak éppen arra elég, hogy a papokat kifizessék, vagy a templomokat fenntartsák” – mondta Tomka. Hozzátette: a szülőktől nem szedhetnek semmiféle tandíjat, és a pályázati pénzekhez sem juthatnak, mert azokra csak világnézetileg semleges iskolák pályázhatnak. A vallásszociológus szerint a perselypénz és a hívek adományai nem elegendőek az iskolák fenntartására. A katolikus egyház egyébként 2137 millió, a református 661 millió az evangélikus pedig 215 millió forint bevételhez jutott a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásokból.
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára csütörtökön az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a törvényjavaslat diszkriminatív a vallásos emberekkel, illetve az egyházi intézményekkel szemben. A szerdai kormányszóvivői bejelentést – amely szerint az összes egyházi intézményfenntartó, éppen úgy, mint a többi nem állami és nem egyházi iskolafenntartó, jövőre teljeskörűen megkapja a közoktatási normatív támogatásokat – a püspök „tudatos dezinformációnak” nevezte, mert – mint megjegyezte – éppen kedden délelőtt szavazta le a kormányzati oldal azokat a módosító indítványokat, amelyek az egyenlő finanszírozás elvét szolgálták volna.
Ezzel szemben Batiz András kormányszóvivő szerdán azt nyilatkozta, okafogyott, és értelmetlen a demonstráció, mivel az egyházi és nem állami intézményfenntartók is kapni fognak a kistérségi társulási, kistelepülési és a bejárók utáni támogatásokból, éppen akkora mértékben, amekkorában ilyen típusú feladatot ellátnak.
Módosuló finanszírozási rendszer
Tomka Miklós vallásszociológus szerint is diszkriminatív a 2006-os javaslat, a további elvonások ráadásul az egyházi intézmények létét veszélyeztetik. „A jelenlegi kormány meglehetősen ravasz módon jár el. Törvénytelenül csökkenti az intézményeknek járó támogatást, amire az egyházak vélhetőleg a bírósághoz fordulnak. Egy ilyen per a sorozatos fellebbezések miatt akár két évig is eltarthat, azaz addig is megspórolhatják az egyházaknak jutó pénzt. Majd a per befejezte után minden kezdődik elölről” – magyarázta a FigyelőNetnek a vallásszociológus a kormány lépését.
A rendszerváltást követően az volt az elképzelés, hogy a szülő maga dönthesse el, hogy hova járatja a gyerekét, és a vallása miatt ne kerüljön hátrányos helyzetbe. A rendszer kitalálásakor így az egyházi és állami iskolák ugyanannyi támogatást kaptak. A finanszírozási rendszert később úgy alakították át, hogy az oktatás költségeinek egy részét a központi költségvetésből támogatták, a maradékot pedig az önkormányzatok egészítették ki.
Tomka szerint a kormányok azzal próbálnak ügyeskedni, hogy a normatív támogatást szétosztják különböző formákra, és létrehoznak több nem alapnormatívát, ilyen például a bejáró normatíva, amit az egyházi iskolák egyáltalán nem, vagy csak a töredékrészét kapják meg. „Mindegyik kormány igyekezett kicsit elvenni az egyházi intézmények finanszírozásából” – véli a vallásszociológus a FigyelőNet kérdésére.
Az egyházak csak közvetítenek
Az egyházi iskolák finanszírozásáról a legtöbb fórumon elhangzik, miért nem az egyházak tarják fenn az iskolákat. Tomka szerint ez lehetetlen, hiszen az egyházak csupán közvetítő szerepet, és nem fenntartó szerepet vállaltak, ráadásul vagyonuk sincs. A rendszerváltáskor ugyanis nem kapták vissza földjeiket és intézményeiket, ezért kapnak jelenleg az egyházak az államtól egy bizonyos összeget.
