A KSH az ország népességének és lakásállományának két százalékára kiterjedő felmérésével az ország történetének hatodik, úgynevezett kis népszámlálását hajtotta végre. Az adatgyűjtés 2005. április 1–21-ig történt, amely során 71 ezer lakásban 190 ezer személy népszámlálás típusú adatait vették fel.
Magyarország népessége 2005. április 1-jén 10 millió 90 ezer fő volt, ami a legutóbbi népszámláláshoz képest 1,1 százalékos csökkenést jelent. Az utóbbi négy évben Pest megye kivételével minden megye és a főváros lakossága is apadt. Folytatódott a születések számának csökkenése és a népesség öregedése, amely főleg a nőknél figyelhető meg: a magyar nők több mint fele 40 éves vagy idősebb.
Egyre tanultabb a társadalom
Folyamatosan emelkedik a lakosság iskolázottsági szintje: a 15 éves és annál idősebb népesség 90 százaléka elvégezte az általános iskola 8 osztályát, és a 18 évesek és idősebbek 43 százaléka rendelkezik középiskolai érettségivel (1990-ben ez az arány 29 százalék volt). Tizenöt év alatt 10 százalékról 15 százalékra emelkedett a 25 év feletti korosztályban az egyetemi vagy főiskolai végzettségűek aránya.
Bővülő foglalkoztatottság
A foglalkoztatottak aránya a teljes népességen belül 2001-ben 36 százalék volt, ez 2005-re 38 százalékra emelkedett. Ugyanezen idő alatt a munkanélküliek aránya 0,5 százalékponttal nőtt. Tovább növekedett a szellemi foglalkozásúak, azon belül is a magasabb képzettséget igénylő munkakört betöltők aránya, míg a fizikai, különösen a mezőgazdasági tevékenységet végzőké csökkent.
A 2005. évi mikrocenzus adatai alapján a foglalkoztatás terén jelentős különbség mutatkozik az ország egyes régiói között: Közép-Magyarországon a legkedvezőbb az arány, főleg Budapestnek köszönhetően. A foglalkoztatottsági arány kedvező még a Nyugat- és a Közép-Dunántúlon, míg Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a legrosszabb.
Elaprózódó háztartások
A 2001-es népszámlálás óta eltelt négy évben a háztartások száma 139 ezerrel nőtt, míg a család alkotta háztartások száma némileg csökkent. Száz háztartásból a négy évvel ezelőtti 26-tal szemben a mikrocenzus idején 29-ben élt egyetlen személy. Az élettársi közösségben élő párok száma 77 ezerrel nőtt, megközelíti a 349 ezret. Ma már minden nyolcadik család élettársi kapcsolaton alapul. Az egyszülős családok száma 477 ezer.
Hazánk lakásállománya 4 millió 173 ezer, ebből 3 millió 937 ezer lakás lakott. Mindkét adat mintegy három százalékkal haladja meg a 2001-es felmérés adatait.
A lakott lakások számának 214 ezres növekedésével szemben a lakásban lakók száma 58 ezerrel csökkent, ennek köszönhetően a száz lakott lakásra jutó lakók száma 267-ről 251-re javult. A lakásállomány 20 százaléka Budapesten, csaknem fele városokban, közel egyharmada községekben található.
