Kisebbségek kedvezményes mandátum nélkül

A parlament hétfői ülésén ellenszavazat nélkül támogatta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény módosított változatát és annak sürgős kihirdetését. A jogszabályt a parlament június 13-i ülésén már elfogadta, de kihirdetésére akkor nem került sor, mert azt az Alkotmánybíróság (Ab) részben alkotmányellenesnek ítélte.

Módosítás az Ab-döntés szerint

A törvény módosításával az Ab által megállapított jogi koherenciazavart kellett kiszűrni, amelyet a kisebbségek kedvezményes mandátumára vonatkozó rész okozott. A zárószavazás előtti módosító javaslat az Alkotmánybíróság döntésének leképezése: azt a rendelkezést iktatták ki, amely megteremtette volna az intézményes kapcsolatot a kisebbségi, illetve a helyi önkormányzatok között. Az Alkotmánybíróság szeptember 27-i határozata szerint ugyanis sérti a választójog egyenlőségének és közvetlenségének elvét, hogy a nyáron a parlament által elfogadott kisebbségi törvény értelmében a települési kisebbségi önkormányzati választásokon a legtöbb szavazatot elnyert tag egyúttal tagjává válik a helyi önkormányzat képviselő-testületének is. A Fidesz szerint ugyanakkor hátrányosan a cigányságot érinti a rendelkezés kihagyása.

Kedvezményes mandátum: döntés 30 napon belül

A képviselők elfogadtak egy, a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes mandátumhoz jutásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot is. Ebben a kormány és a parlamenti pártok kötelezettséget vállalnak, hogy 30 napon belül valamilyen megoldást találnak a kedvezményes mandátum beillesztésére a törvénybe. Ezzel a parlament teljes mértékben meg tud majd felelni a kisebbségi igényeknek, és lehetővé válik, hogy 2006-ban ismét alkotmányosan megszervezhető kisebbségi választásokat tartsanak.

Az etnobiznisz vége

A kisebbségi törvény módosításának legfontosabb újítása egyébként, hogy kizárja az úgynevezett etnobiznisz lehetőségét. Az új rendszer önbevalláson alapul. Ez azt jelenti, hogy csak az szavazhat a kisebbségi választásokon, aki egy nyilatkozatban kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ezt az önbevallást azonban nem lehet felülbírálni. Ráadásul a kisebbségi önkormányzati képviselőjelölteknek nyilatkozniuk kell nyelvtudásukról. Így elkerülhető, hogy a kisebbségi nyelvet nem beszélők kerüljenek az önkormányzatokba.

Az önbevallás lényege, hogy ha valaki nyilatkozik kisebbségi hovatartozásáról, akkor legközelebb nem indulhat másik kisebbség „színeiben”. Az eddig hatályos törvény ugyanis módot adott rá – és ezzel többen éltek is –, hogy valaki, akár ciklusról ciklusra, más kisebbség képviselőjeként lépjen fel.

További változtatások kellenének

A kisebbségi törvény szakértők szerint további módosításokra szorul. Nem rendezett például a területi és a kisebbségi önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztás. A probléma jelentősen gyengíti a kisebbségi önkormányzatok erejét. Ugyancsak sok probléma vetődött fel a kisebbségi önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban. Sok panasz érkezett, hogy a települési önkormányzatok – amelyekhez a kisebbségiek pénzét is utalják – egyszerűen visszatartják a normatívát, szorult helyzetükre hivatkozva. Így – forrás hiányában – a kisebbségi önkormányzatok gyakran legelemibb feladataikat sem tudják ellátni.