Több mint négy órán keresztül vitatta meg keddi zárt ülésén az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága azt a jelentést, amelyet a kormány nemzetbiztonsági kabinetje készített a „kémügyként” is elhíresült Szatmári-ügyről.
Szigorúan titkos ügy
A titkos iratokat tárgyaló ülés után mind Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, a nemzetbiztonsági kabinet vezetője, mind annak fideszes alelnöke, Kövér László szűkszavúan nyilatkozott. Annyi azonban kiderült, hogy a kabinet és a nemzetbiztonsági szolgálatok folytatják a tényfeltáró munkát, a bizottság annak lezárása után vagy új információk esetén tér vissza az ügyre.
Juhász Ferenc elárulta: a jelentésben nemcsak fideszes politikusok nevei szerepelnek, a kormánypárti honatyák szerepéről azonban nem nyilatkozott. A miniszter hozzátette, hogy véleménye szerint két kérdés van: mi a teendő, ha politikusok is érintettnek bizonyulnak nemzetbiztonsági vonulatú ügyekben, illetve miként kerülhető el, hogy a titkosszolgálatok által szerzett információk forogjanak a belpolitikában, politikában. A bizottság elnöke ugyanakkor egyetértett azzal az értékeléssel, hogy a közvélemény soha nem fogja pontosan megtudni, mi történt, mivel szavai szerint a nemzetbiztonsági kabinet, sőt maguk a szolgálatok sem tudják pontosan.
Kövér László szinte semmit nem mondott a megbeszélést követően, hiszen – mint fogalmazott – ha elmondhatná, hogy mi van a jelentésben, akkor nem lenne ráírva: „szigorúan titkos”. Annyit azért elárult, hogy több kérdésben voltak heves viták, sőt, a nézeteltérések megmaradtak a vita végén is. Az ellenzéki politikus úgy ítélte meg, hogy esetleg pozitív következménye is lehet az ügynek: az ellenzéki képviselők nyitottak arra, hogy a kormányzat, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok tapasztalatai alapján, ha szükség van rá, finomítsák, pontosítsák, kisebb mértékben módosítsák a nemzetbiztonsági törvényt.
Gyurcsány indította el a vizsgálatot
Az ügy kivizsgálására a kormányfő kezdeményezésére még múlt héten ült össze a nemzetbiztonsági kabinet. Ekkor meghallgatta a polgári nemzetbiztonsági szerveket felügyelő politikai államtitkárnak, Tóth Andrásnak a „Szatmári-ügyben” összeállított jelentését.
A jelentés megvitatása miatt egyébként a nemzetbiztonsági bizottság a jövő hétre halasztotta a szolgálatok féléves tevékenységéről szóló beszámoló tárgyalását.
A kémházaspár története
A Magyar Nemzet című napilap augusztus végén írt arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal leleplezett és „kiszorított” egy házaspárt, amely a román titkosszolgálatnak dolgozott. A magyar sajtó az akkor közölt szignó és adatok alapján Szatmári Tiborral, illetve feleségével Szatmári Ildikóval azonosította a „kémházaspárt”.
A lapban közölt cikksorozat szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalában (HTMH), azt megelőzően pedig az oktatási tárca egyik alapítványánál dolgozó Szatmári Ildikó „intim kapcsolatba került” a HTMH azóta leköszönt vezetőjével, Bálint-Pataky Józseffel, valamint Hiller István MSZP-elnökkel és Magyar Bálint oktatási miniszterrel. Elsősorban a romániai sajtóban nyilvánosságra került több, állítólag a magyar titkosszolgálatok által készített jegyzőkönyv, melyek Szatmári Ildikó és Magyar Bálint, valamint Hiller István telefonbeszélgetéseit rögzítették; az elhangzottakban államtitkok nem szerepeltek.
A házaspár férfi tagját is kémkedéssel gyanúsította a lap. Ő állítólag az év elejéig az RMDSZ budapesti képviseletének vezetőjeként állt kapcsolatban a román követséggel és szolgáltatott információkat Románia számára. A kémügy összes, fent említett szereplője tagadta érintettségét, és a Szatmári-házaspár ma is Magyarországon él.
