A jogszabályt azért kellett módosítani, mert a tavasszal elfogadott új felsőoktatási törvényt – miután Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányossági észrevételeket tett – az Alkotmánybíróság vizsgálja. A testület legutóbb szeptember végén tárgyalt a törvényről. A jelenleg hatályos 1993-as jogszabály módosítása a felsőoktatási képzési szerkezet megváltoztatásának, a többciklusú képzés bevezetésének szabályait rögzíti.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben a parlament elfogadja a törvénymódosítást, az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni. Ennek ellenére a kormány javaslatát az országgyűlés honlapja szerint 19 fideszes képviselő – többek közt, Rockenbauer Zoltán, Parragh Dénes, Rubovszki György és Mádi László – is megszavazta.
Az 1993-as felsőoktatási törvény módosítására Szabó Zoltán szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő nyújtott be indítványt. Javaslatuk rögzíti a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési szakaszait: az alap- és mesterképzést, valamint a doktori képzést.
Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, illetve meghatározott esetben egységes, osztatlan képzésként lehet megszervezni. A képzés szerkezetét a kormány határozza meg. A módosítás kitér arra, hogy a gyakorlatigényes szakokon egy féléves összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni. Az alapképzésre való felvétel feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A mesterképzésre az vehető fel, aki az alapképzést elvégzi, és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.
Azok a hallgatók, akik 2006. szeptember 1. előtt kezdték meg tanulmányaikat, a korábbi követelmények szerint fejezhetik be, és főiskolai, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szerezhetnek.
A módosítás rögzíti, hogy a differenciált képzési szerkezetre történő átállás a korábbiakhoz képest negyedére csökkentett számú alapszakokon az évtized végére válik általánossá.
