A belügyminiszter elmondta: a 95 hátrányos helyzetü kistérség közül a 48 leghátrányosabb nem jutott érdemi többlettámogatáshoz annak ellenére, hogy az idén kétszer annyi forrás jutott a kistérségi feladatok ellátására, mint 2004 -ben.
Míg 2004-ben 7,2 milliárd forintra pályázhattak közös feladataik ellátására a kistérségek, az idén a 9 milliárd forint normatív támogatás mellett az újonnan alakuló kistérségek további 6,4 milliárd forintra pályázhattak.
“Ez azt jelenti, hogy az előző évihez képest megdupláztuk a kistérségi feladatellátáshoz szükséges forrásokat. (…) Ezt garantálja a jövö évi költségvetés is” – tette hozzá a belügyminiszter.
Mint mondta, az elmúlt időszak igazolja, hogy a kistérségek önkormányzati közös feladatellátását normatív módon, egyféle szabályozó rendszerrel kell ösztönözni, de ahhoz, hogy az egyes kistérségek eredményesebben tudjanak változtatni a helyzetükön, külön kell foglalkozni a hátrányos helyzetű kistérségekkel. Ezeknek a hátrányos helyzetű kistérségeknek – főként a gyenge pályázati szereplésük miatt- nem jutott érdemi támogatás.