A négy parlamenti párt delegáltjából álló alkotmányügyi bizottság teljes egyetértésben támogatta Holló Andrásnak, az Alkotmánybíróság (Ab) jelenlegi elnökének, Kovács Péter nemzetközi jogásznak, illetve Bragyova András alkotmányjogásznak a jelölését a taláros testületbe. Így jó esély van arra, hogy a szeptember 12-én esedékes parlamenti voksoláson mindhárman megkapják a szükséges kétharmados szavazattöbbséget. Ezzel azonban még mindig nem lesz teljes létszámú a testület: a 11 fős Ab ugyanis csak két új tagot kap, hiszen Holló András mandátuma november 12-én lejárna, most csak – a törvény által biztosított lehetőséggel élve – újraválasztják.
Átmeneti megoldás
Az Alkotmánybíróság tehát csak átmenetileg válik stabilabbá (eddig a nagytanácshoz szükséges minimális létszám, nyolc fő állt rendelkezésre, így ha bárkinek egyéb irányú elfoglaltsága volt, a bíróság egyszerűen határozatképtelen volt), hiszen több bíró – kilenc évre szóló – mandátuma az elkövetkező másfél évben fog lejárni. A ciklusokban választott alkotmánybírók utódjának kiválasztása azonban nem ígérkezik egyszerű feladatnak: a politikai pártoknak több mint egy évbe tellett, amíg a mostani jelöltekben kiegyeztek.
A jelöltek
Választás
Az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja, kilenc évre, az összes képviselő kétharmadának szavazatával. A bírák személyére a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. A megválasztott bírák maguk közül szavazzák meg a testület elnökét, megbízatása három évre szól. Az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók.
Holló Andrást az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.
1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 augusztusa óta az Alkotmánybíróság elnöke. Dolgozott a Legfőbb Ügyészségen és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán is, 1981-től tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének. Kutatási témája a törvényesség-alkotmányosság elvi kérdései, az állampolgári jogok problematikája. Bizottsági meghallgatásán hangsúlyozta: támogatná azt a jogi megoldást, hogy a parlament tizenkét évre hosszabbítsa meg az alkotmánybírók jelenleg kilencéves mandátumát úgy, hogy a plusz három évet a gyakorló alkotmánybírók is megkapják.
Kovács Péter nemzetközi jogász, a Miskolci Egyetem tanára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője. 1990–1994 között követségi első titkár volt Párizsban, 1998–1999 között pedig külügyminisztériumi főosztályvezető az emberi és kisebbségi jogi főosztályon. Keddi meghallgatásán elmondta, hogy véleménye szerint a magyar állam nemzetközi jog által szűkre szabott mozgástere miatt könnyebb lenne, ha Magyarország nem egy globális jogszabállyal, hanem kétoldalú alapokon próbálná a kettős állampolgárság kérdését megoldani.
