Ezzel a környező államokban élő magyar nemzetiségűek a kontinens huszonöt államában gyakorlatilag szabadon mozoghatnának. Modellként a görög megoldás szolgálhat, amelyet Athén az Albániában élő görög kisebbség számára harcolt ki az Uniótól.
A miniszterelnök szerint a határon túli magyarok közjogi státusának ügyében teljes társadalmi egyetértésre van szükség. Gyurcsány Ferenc a közszolgálati rádióban kedden sugárzott interjújában úgy vélte: ma a megegyezéshez kell bátorság. A kormányfő közölte: olyan megoldást keresnek, “amelyet elfogad itthon valamennyi tízmillió, elfogadja a határon túl élők túlnyomó többsége, (és) beilleszkedik a magyar (…) és az európai jogrendbe”. Arra a kérdésre, várható-e az ügyben megoldás a jövő évi választásokig, azt mondta: “olyan gyorsan oldjuk meg, amilyen gyorsan csak lehetséges”. A miniszterelnök mindezzel Sólyom László köztársasági elnök augusztus 20-i beszédére utalt. Az államfő egyebek mellett azt mondta: léteznek “olyan jogi újdonságok, amelyek arra figyelemmel is születtek, hogy a magyarság határokkal van szétszabdalva. Például ilyenek az anyaország jogai határon túli nemzetrészei azonosságának fenntartásában, amely máris a nemzetközi elismerés útján van…”.
A görög modell lényege, hogy egy speciális igazolvány megadásával megteremti a görög nemzetiségűeknek azt a lehetőséget, hogy az anyaország területén korlátlan ideig tartózkodhassanak, munkát vállaljanak, emellett utazhassanak más EU-tagállamokba is.
Mindez megilleti a házastársakat és a közvetlen családtagokat is. A kedvezmény megadása előtt azonban a kérelmezőnek igazolnia kell a nemzetiségi hovatartozását. Az erről szóló dokumentumot korábban az Albániában élő görögök egyesülete állította ki, a visszaélések miatt azonban a származást most már a tiranai görög nagykövetség vizsgálja. Egyébként az 1991-ben elfogadott jogszabály hatálybalépése óta a görög származású albánok számára 130 ezer speciális személyit bocsátottak ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
