Nemcsak Kulcsár Attila vallomása alapján, hanem az összes dokumentálható pénzügyi tranzakció feltérképezése nyomán összesen 21 személy ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség a brókerügyben a Fővárosi Bíróságon – jelentette be szerdán Ihász Sándor fővárosi főügyész. Az érintetteket sikkasztással, vesztegetéssel, bűnpártolással és okirat hamisítással vádolja az ügyészség; az egyelőre nem derült ki, hogy melyikük ellen pontosan mi a vád.
Az ügyészségi sajtótájékoztatón elhangzott: az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila – amennyiben a bíróság bűnösnek találja – 5-10 éves börtönbüntetésre számíthat. A másodrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton volt vezetője, harmadrendű vádlott pedig Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója. A vádlottak listáján szerepel még többek között Bitvai Miklós, az ÁAK volt vezérigazgatója és Forró Tamás újságíró, a Zöld Újság Rt. volt tulajdonosa; valamint taxisofőr, pénzváltó és banki alkalmazott is. A teljes – összesen 71 oldalas – vádiratot néhány nap múlva hozzák nyilvánosságra.
A bűncselekmény
A nyomozás számokban
A K&H-ügyben összesen 298 személyt – köztük 25-öt gyanúsítottként – hallgattak ki. Az ügyészi kihallgatások 189 órán át tartottak. Mindössze hat gyanúsított volt előzetes letartóztatásban, az idő múlásával azonban ezt házi őrizetre majd lakhelyelhagyási tilalomra mérsékelték. Az ügy során összesen 650 ügyászi intézkedés és határozathozatal történt. A nyomozás során 157 kötet, azaz 55 372 oldalnyi irat keletkezett, és a rendőrségi eljárás 15 millió forint extra költséggel járt. Az ügyészség 12 államtól kért jogsegélyt, illetve ennek keretében zár alá vételt. A bűncselekmény során körülbelül 23 milliárd forintot sikkasztottak el, ebből 8,3 milliárd forintnyi kár keletkezett. Ebből a nyomozás során 6,3 milliárdot megtaláltak és biztosítottak, amely a teljes kár körülbelül hetven százalékát jelenti. Ez azért fontos, mert sikkaszásos bűncselekmények esetén a megtérülés általában legfeljebb tíz százalékot szokott kitenni.
Kulcsár Attila ügyfelei közül a legtöbben nem tudtak a törvénytelen tranzakcióról, páran azonban igen. A Zöld Újság Rt., a SÉD-COOP 2000 Rt., az Állami Autópályakezelő Rt., a Betonút Rt., az ESMA Kft., illetve a KÖBETA Kőbányai Önkormányzat mind befektetett Kulcsár Attilánál, mégpedig úgy, hogy a cégvezetők teljesen Kulcsár Attilára bízták a cégek számláit. A bróker megforgatta a pénzt és egy kimutatott hozamot jóváírt a cég számláján, a cégvezetőknek pedig „sikerdíjat”, extra hozamot utalt át.
A K&H Equities Rt.-ből összesen 22 milliárd forint folyt ki. Ennek az összegnek a fele a cégen belül mozgott, ugyanazt a pénzt vándoroltatták számláról számlára. A másik fele azonban kikerült a rendszerből. Körülbelül 500 millió forint tűnt el olyan együttműködők, mint például Kerék Csaba és cégei zsebében. Az ügyészségi vádirat szerint további négy, négy és félmilliárd off-shore cégeknél (például Montrade Ltd., Balmoral Group Ltd.) kötött ki, ezek tulajdonosait azonban az ügyészség nagyrészt felderítette. A legnagyobb összeg, nagyjából 7,2 milliárd forint pedig a K&H Vigadó téri fiókjának technikai számláira kerültek átutalásra. Ezekről a számlákról elvileg nem lehetne utalni, hiszen ez a bankon belüli kommunikációt szolgálja, de mivel a bank egy magas rangú vezetője adta a megbízást, ezek a tranzakciók sem tűntek fel. Ezen személyek és cégek számláiról később készpénzzé váltották ezeket az összegeket (ebben a szír pénzválók is szerepet játszottak).
Pénzmosás
A magyar kriminalisztika történetében a K&H ügy az első bűncselekmény, amelyben a sikkasztott pénzt gazdasági tevékenységben felhasználták. A Kulcsár Attila tulajdonát képező Britton Invest Llc. számlájára négymilliárd folyt be. Ebből 600 millió forint értékben ingatlanokat vásároltak, egymilliárdért cégeket (Novoprint, Kartonpack, Pannonplast, Hungexpo), illerve építőipari beruházásokba fektettek (Visegrádi Thermál Hotel vagy a nagyváradi Lotus Plaza).
Szász Károly megveretésével kezdődött
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) még 2003 áprilisában kezdte meg a Pannonplast Rt. vizsgálatát, Fehér Erzsébet elnök-vezérigazgató bejelentése alapján, majd a Nemzetbiztonsági Hivatal titkos információgyűjtésbe (telefonlehallgatások) kezdett. Ezt követően 2003 nyarán ismeretlenek baseballütővel megverték az uszodába induló Szász Károlyt, a PSZÁF akkori vezetőjét. Néhány nappal később világossá vált, hogy a felügyelet másnap nyilvánosságra hozott, a Pannonplast-ügyet kirobbantó közleménye miatt bántalmazták a felügyeleti vezetőt.
Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság SZBI Vizsgálati Főosztály Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya a K&H Bank feljelentése alapján 2003 július 7-én elrendeli a nyomozást, amely fölött a Fővárosi Főügyészség fokozott felügyeletet gyakorol. A nyomozás elrendelése után további harminc feljelentés érkezett.
Kulcsár Attila közben külföldre távozott, és nem jelent meg az idézésre. Bár 2003 július 17-én Bécsben letartóztatták, csak a következő év március 30-án adják ki a magyar hatóságoknak. Fordulat volt az ügyben, hogy Molnár Csaba rendőr alezredest – aki a K&H-botrány főnyomozója volt – az ügyészség azzal vádolja, hogy az ügy eltussolására törekedett. Közben folyamatosan zajlik a gyanúsítottak kihallgatása.
A Figyelő tárta fel még azon a nyáron a pénzügyi összefüggéseket a Pannonplast-részvények felvásárlása, az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nél történt hűtlen kezelés gyanúja és a K&H Equities kiemelt ügyfélköre között, rávilágítva egy több milliárd forintos, évek óta tartó, állami cégeket és közéleti szereplőket is érintő sikkasztásra.
Amit Kulcsár vallomásairól tudni lehet
A pályáját nagykanizsai pénzváltóként kezdő, hamis brókervizsgával rendelkező Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatása során mindvégig együttműködő partnere volt a vádhatóságnak. A kihallgatásairól készült, ismeretlen módon nyilvánosságra került jegyzőkönyvek és egy több mint kétórás videofelvétel tanúsága szerint a kihallgatások hangneme oldott volt, egyesek szerint túlságosan is: néhányan azt állítják, valójában az ügyészek diktálták Kulcsár vallomását. Kerék Csaba és védője szerint Kulcsár valójában az őt kezdetektől fogva kihallgató fővárosi főügyészség embere, vallomását ők „diktálják”, időnként hamisítják is. A Legfőbb Ügyészség ezeket a kifogásokat elutasította. A fővárosi főügyész visszautasítja ezeket a vádakat.
Mint Ihász Sándor elmondta, a barátságos légkör tudatos taktikázás eredménye, amely elérte célját, mivel a vádlott részletes vallomást tett. A fővárosi főügyész szerdán hangsúlyozta: a kihallgatás a törvények szerint történt, ráadásul a 198 órás kihallgatásból kivágott egy-két perc alapján semmilyen következtetést nem lehet levonni. A másik vád, amely szerint ő illetve a kihallgatásokat végző ügyészi csoport felkészületlen lett volna, Ihász Sándor szerint szintén minden alapot nélkülöz. Mint mondta, a szakvélemény több ezer oldalt tesz ki, az ismertetett felvételeken az ügyész ezért magyarázta az adathalmazt Kulcsárnak. És végül arra is reagált a fővárosi főügyész, hogy Kulcsár Attila jegyzeteiből diktálta a jegyzőkönyvbe a válaszait. „A 45 kihallgatást tematizálni kellett, ezekre fel kellett készülnie a terheltnek. Ebben szintén nincs semmi törvénysértő” – mondta Ihász Sándor.
Sajtóinformációk szerint Kulcsár vallomása nem túl hízelgő az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetőire nézve, mint ahogy Lamperth Mónika belügyminiszter férje, Baja Ferenc államtitkár, Puch László MSZP-pénztárnok és Erős János MFB-vezérigazgató is tudhatott egyet s mást a K&H brókercégénél kirobbant sikkasztási botrányok egyes részleteiről. Az állítólagos érintettek mindegyike tagadta, hogy szerepe lett volna a sikkasztásban. Kulcsár ugyanakkor nem tett terhelő vallomást Rejtő E. Tiborra, a K&H akkori vezérigazgatójára, állítólagos mentorára.
