Bár a törvény szerint a pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához kereteket nyújtson, egy jobban megszervezett párt komoly gazdasági erőt is jelenthet. A párt – a választásokon való szerepléstől függően és attól függetlenül is – rengeteg pluszjuttatásban és támogatásban részesül, bevételeivel és ingatlanjaival maga gazdálkodhat.
Egyes szakértői becslések szerint egy párt létrehozásához, beindításához legalább egymilliárd forint, vagy legalábbis sok százmillió szükségeltetik. Ha tehát azt vesszük, hogy az egy százalék elérése után „csupán” 70 millió forint üti a markunkat, négy év alatt nem térül meg a befektetés. Egészen más azonban a helyzet, ha átlépjük az ötszázalékos küszöböt, sőt, esetleg a kormánykoalícióba is sikerül befurakodnunk. Ebben az esetben ugyanis az extra juttatások, és a nem csekély képviselői fizetés mellett olyan hatalomhoz juthatunk, amely szintén anyagi előnyökkel kecsegtet. A képviselők természetesen összeférhetetlenség miatt nem tölthetnek be más tisztséget (leszámítva az egyetemi tanári, tudományos tevékenységet), ám pártunk a parlamentbe be nem került tagjait besegíthetjük egyes intézményekbe. Ehhez persze az egész frakció egyetértése szükséges, és legalább egy másik párt támogatása, hiszen a köztisztviselői és egyéb, a parlament által feltöltött helyekre rendszerint legalább a képviselők felének szavazata szükséges.
Állami apanázs
Lobbitörvény
A Parlament már tárgyalta a kormány által a pártok gazdálkodására és a lobbitevékenység szabályozására létrehozott törvényjavaslatot. Az elképzelés szerint az ilyen jogsértések esetén súlyosabb büntetéseket helyezne kilátásba a jogalkotó. A legtöbb vitát a pártok gazdálkodási szabályainak szigorítását célzó tervezet váltotta ki. A kabinet elképzelései szerint – más társadalmi szervezetekhez hasonlóan – a pártoknak is kettős könyvvitelt kellene vezetniük, illetve az is felvetődött, hogy szűnjön meg a pártcégek adómentessége. Szóba került az adományok nyilvántartásával és az adományozó személyének közzétételével kapcsolatos előírások megváltoztatása. A tervezet tartalmazza a kampányra fordítható támogatás felemelését is. Ez azonban aggályokat vet fel, hiszen az Állami Számvevőszék a jelenlegi, képviselőnkénti egymillió forintot sem képes ellenőrizni.
A négy parlamenti párt egyébként állami támogatás címén az idén mintegy 2,3 milliárdhoz jutott, a pártalapítványok pedig további egymilliárdot kaptak, vagyis a költségvetésből 3,3 milliárd forint ment el a politikai szervezetek támogatására
Ingatlanok
Szintén az állami támogatás körébe tartozik, hogy a parlamentbe került pártok állami tulajdonban lévő ingatlanokat kapnak használatba. A Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak a törvény szerint legfeljebb harminc darab (ebből legfeljebb tíz budapesti), összesen az ötezer négyzetméter alapterületet nem meghaladó ingatlant kell biztosítania egy pártnak.
A pártok ezenkívül saját ingatlannal is rendelkezhetnek. Ebből a szempontból előnyt élveznek a rendszerváltó pártok, amelyek az egykori állampárt ingatlanaiból törvény szerint kaptak. Így lett a Magyar Demokrata Fórumé a Bem téri ingatlan, az SZDSZ megkapta a Mérleg utcai székházat, az FKgP pedig hozzájutott az azóta sok vihart megélt Belgrád rakparti pártközponthoz. A Fidesz a Lendvay utca 28. alatt lévő, az MSZP pedig a Köztársaság téri pártszékház tulajdonosa lett.
Tagdíj és adományok
A modern pártoknál egyre kevésbé népszerű a nagy, kiterjedt tagság, de a tagdíj intézménye többé-kevésbé máig megmaradt. Ezek – a rendszerint szimbolikus – összegek azonban nem sokat tesznek hozzá a párt anyagi boldogulásához.
Az adományok annál inkább. A vagyonszerzésnek ezt a részét azonban a törvény nagyon szigorúan szabályozza. Belföldi jogi személyektől és jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságtól a félmillió forint fölötti támogatást nevesíteni kell, külföldi támogatás esetében ez a határ százezer forint. Ugyanez a megkülönböztetés vonatkozik a magánszemélyekre is.
A párt végintézkedés alapján magánszemélyek hagyatékából is részesülhet, erre az esetre is azonban a fenti szabályok érvényesülnek.
A párt mint gazdálkodóegység
A politikai párt költségei fedezésére, illetve vagyongyarapítása érdekében gazdálkodótevékenységet folytathat. Ebben a körben kiadványokat, pártszimbólumokat és más ilyen jellegű tárgyakat árusíthat. A tulajdonába került ingatlan felett szabadon rendelkezik, így azt akár el is idegenítheti. A párt pénzét értékpapírba fektetheti (ez alól egyedül a részvénykivásárlás jelent kivételt). A politikai csoportosulás ezenkívül vállalkozhat is, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot is alapíthat, más gazdasági társaságban azonban nem szerezhet részesedést.
