Jelenleg adatokat gyűjtünk arra vonatkozóan, pontosan kiknek és mennyi pénz jár, továbbá várunk, hogy az illetékes hatóságok konkrét lépéseket tegyenek az ügy rendezéséért, lezárásáért – mondta az MTI-nek egy neve elhallgatását kérő oktató; az ő néhai nagyapjának testvére nyitott számlát egy svájci bankban.
Az egyetemi oktató utalt rá: olyan számlákról van szó, amelyeket magyar állampolgárok nyitottak a II. világháború vége előtt Svájcban, ám azokon 1945 után nem volt kimutatható forgalom.
Az 1973-ban megkötött svájci-magyar vagyonjogi megállapodás arról rendelkezett, hogy a háború után államosított svájci javakért Magyarország 1,8 millió frank kárpótlást fizet. A tartozást 325 ezer frankkal csökkentette Svájc, mivel ennyit tett ki a magyar állampolgárok nevén lévő alvószámlák betéteinek összege. Ebből az következik, hogy ezt a pénzt magyar államnak kell kifizetnie.
A számlatulajdonosok leszármazottainak névsorát a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) megbízásából egy fővárosi ügyvédi iroda gyűjtötte össze, a vagyonigazgatóság azonban a mai napig nem utalta át a nekik járó pénzeket. Mindez azért is furcsa – mondta az egyetemi oktató -, mert az eddigi adatok szerint 37 számlatulajdonos között alig több mint 50 millió forintot kellene szétosztani.
Elmondta: már 1997 óta foglalkozik az üggyel, de részletes, korrekt tájékoztatást, többszöri próbálkozása ellenére, egyetlen illetékes állami szervtől sem kapott. Két-három évvel ezelőtt a Pénzügyminisztériumban nyugtatgatták – tette hozzá -, hogy az alvószámlákról készül egy előterjesztés a kormánynak, érdemi intézkedés azonban nem történt. Szerinte a kialakult helyzetért a trehányság, és a bürokrácia okolható.
Szólt arról, hogy a sajtó az elmúlt években többször foglalkozott az alvószámlákkal. A legutóbbi, a Népszabadságban megjelent cikk kapcsán két jogosult is felkereste, és támogatásáról biztosította őt. Egyikük megígérte, hogy részt vesz a kezdődő peres eljárásban.
Vereby-Csethe Balázs, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogi igazgatója azt közölte: a vagyonigazgatóság jogszabály hiánya miatt nem fizeti ki a svájci alvószámla-tulajdonosok követeléseit. Nincs olyan jogszabályi háttér, amelynek alapján a KVI el tudna járni – mondta. Megerősítette, hogy a KVI megbízott egy ügyvédi irodát: gyűjtse össze a számlákkal kapcsolatos igényeket. A svájci listán szereplő 37 számla közül hatra nem jelentettek be követelést – mondta. Az iroda ezután véleményezte, hogyan lehetne kielégíteni az igényeket és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendezéshez jogszabályra lenne szükség – tette hozzá. A jogi igazgató felhívta a figyelmet arra: mivel a KVI nem közigazgatási szerv, az államigazgatási eljárás szabályait nem lehet alkalmazni. Mint mondta, a Svájci Államszövetség szövetségi alapokba helyezte a számlákon szereplő összegeket, ezzel mintegy “államosította” azokat. Ezek alapján vitatható, hogy az “államosított” számlák korábbi tulajdonosainak lehetnek-e örökösei, vagy a bejelentett és nem vitatott igényeket egyfajta kárpótlás, kárrendezés keretében lehet kiegyenlíteni – közölte Vereby-Csethe Balázs.
Kőszegi Márk, a Pénzügyminisztérium helyettes sajtófőnöke az MTI megkeresésére azt közölte: folyamatban van a tárcaközi egyeztetés az Igazságügyi Minisztériummal a helyzet rendezésére.
