Legfeljebb bírósághoz vagy az Egyenlő Bánásmód Hivatalhoz fordulhatnak majd azok a diákok, akik úgy vélik, igazságtalanul utasították el egyetemi vagy főiskolai felvételüket. Más jogorvoslati lehetőségre Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa nem lát módot. Július 26-án állapítják meg azokat a ponthatárokat, amelyeket elérve a jelentkezők bekerülhetnek a kiszemelt szakokra. Ha egy felvételizőnek elegendő pontja van, a felsőoktatási intézmény nem mérlegelhet: föl kell vennie.
A jelentkezőknek így nem lesz módjuk arra, hogy a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítő kézhezvétele után felülbírálati kérelmet nyújtsanak be az intézmény vezetőjéhez. Korábban a diákok megnézhették felvételi dolgozataikat, és ha úgy találták, nem megfelelően értékelték őket, jogorvoslatot kérhettek. Évente a jelentkezők tíz százaléka élt a lehetőséggel. Az idén viszont nem voltak felvételi tesztek, csak érettségi dolgozatok, ezek pontozása ellen lehetett ugyan reklamálni, de ennek határideje már lezárult. Az emelt szintű írásbelik értékelése miatt a reklamálók aránya most is tíz százalék.
A szülők azonban nem az adminisztrációs hibáktól tartanak, hanem attól, hogy gyermeküket az igazságtalan pontszámítási rendszer miatt nem veszik majd föl. Úgy látják, hogy a régebben érettségizettek jelentős előnyre tehettek szert a most végzett diákokkal szemben.
Mivel ilyen az érvényes jogszabály, fellebbezésre nincs mód, a szülők legfeljebb az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak. Ezt februárban már meg is tették, de döntés még nem született. Ezért a szülők azt szeretnék, ha a tárca nyilvánosságra hozná, az egyes szakokra hány olyan, régebben érettségizett diák jelentkezett, aki az idén emelt szintű érettségit tett.
Az Oktatási Minisztérium sajtóosztályán legutóbb azt ígérték a Népszabadságnak, hogy a felvételi eljárás lezárulta után nyilvánosságra hozzák a szülők által is kért adatokat. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák: mindez csupán egyetlen adatsor abból a “milliónyi elemből”, amelyből egy felvételiző pontszáma összeáll.
