A javaslatot mindenképpen megalapozhatja, hogy a 65 éves limit váratlanul érte a közszférát, ellátási nehézségek veszélye és alkotmányossági kérdések merültek fel. Az előterjesztők sürgősségi eljárást is kérnek, hogy az új szabályozásról minden érintett időben tudomást szerezzen.
Az idei költségvetési törvény szállította volna le 65 évre a foglalkoztatási korhatárt, ám az intézkedés nagyon komoly ellenérzéseket keltett. A lépés az oktatásban mintegy 4500 pedagógust érintene, ráadásul a következő egy évben 8500 doktor éri vagy haladja meg a nyugdíjkorhatárt. Emiatt még az év elején az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) – de az ügyben eddig semmilyen előrelépés nem történt. A érintett szektorok képviselői elsősorban azt hiányolták, hogy nem volt előzetesen egyeztetés és hatástanulmány sem készült.
Az intézkedés nem létszámilag, hanem szakmailag okozhatna komoly gondokat – mondta a Napi Gazdaságnak Árok Antal, a PSZ alelnöke. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint a kistelepülések is nehéz helyzetbe kerülhettek volna, hiszen sokszor a nyugdíjas korú pedagógus azért nem tud visszavonulni, mert nincs utánpótlás. Hasonló problémákkal küzd az egészségügy is. Ebben a szegmensben ráadásul nem lehet minden esetben a szakképzett, de nyugdíjas orvost egy friss diplomás, gyakorlattal nem rendelkező pályakezdőre lecserélni – mondta a lapnak Gyenes Géza MOK-főtitkár. Az egészségügyi alapellátásban dolgozó doktorok átlagéletkora 54 év, és számos hetven feletti orvos praktizál az utánpótlás hiánya vagy megélhetési problémák miatt.
