Csökkenő tendencia
Szakemberek szerint a tavalyi jelentkezői csúcsot (közel 167 ezren jelentkeztek 2004-ben) nem lehet megdönteni, s folyamatosan csökkenni fog a továbbtanulni szándékozók száma. Ezt igazolja az is, hogy 2005-ben 148 306-an adták be jelentkezési lapjukat.
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2005-ben is összesítették a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők adatait. Február 15-ig az Országos Felsőoktatási és Felvételi Irodához (OFI) közel 150 ezer „A” lap érkezett be, ennek alapján készült el a nemrég közzétett elemzés: az intézmények népszerűségi listáját továbbra is az ELTE vezeti, s nem sokat változott a tizenötös lista további szereplőinek összetétele sem. Mindössze négy főiskola szerepel a listán, közülük idén is a BGF áll az élen. Érdekesség, hogy az előző két évhez hasonlóan most sincs a legjobb 15 között egyetlen magán- vagy alapítványi főiskola. A szakok versenyében ismét a közgazdász és jogász páros nyert.
Bachelor szakok a húszas listán
Az első helyre beadott lapok és a nappali alapképzésre jelentkezők alapján készült el a legnépszerűbb szakok rangsora. A hagyományosan népszerű bölcsész, orvos és jogászképzések idén is szerepelnek a legjobb húsz között. Az utóbbi éveken át vezette a népszerűségi listát, de 2003-2004-ben csak a harmadik helyen volt. Idén azonban csaknem ugyanannyian (3980) jelölték be első helyen a jogi képzést, mint a listavezető egyetemi közgazdász szakot (4063). Csakhogy „közgázra” nyolcszázzal kevesebben jelentkeztek, mint tavaly, s a szak főiskolai párjára is félezerrel kevesebb „B” lap érkezett.
Bár a jelentkezők száma csökkent, növekedett a bölcsészképzést választók száma. Ezek közül a legkedveltebb szak idén is az egyetemi pszichológia (tavaly hatszáz fős, idén hétszáz fős volt a növekedés), de a húszas listán találjuk a magyar nyelv és irodalom, a történelem szakokat, sőt a tanító képzést is. Először szerepel a listán a főiskolai bűnügyi szak, s a bolognai folyamat részeként elindult bachelor-képzések vagyis alapképzések némelyike. A mérnök informatikus, a gépészmérnöki és a villamosmérnöki szakterületen sokan ezt a képzési formát jelölték meg első helyen, annak ellenére, hogy a szakok hagyományos formában is elindulnak.
Százezer jelentkező nyelvvizsga nélkül
A jelentkezők adatainak feldolgozásakor kiderült, hogy egyre többen érkeznek közvetlenül a középiskolából, bár a jelentkezők átlagéletkora még 23,5 év. Lassan, de biztosan csökken az idősebb korosztályból érkezők száma; szakemberek szerint ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években „kinyílt” a felsőoktatás, s aki tovább akart taulni, az nagy valószínűséggel bejutott valamelyik intézménybe. Valamilyen szintű államilag elismert nyelvvizsgája a jelentkezők egyharmadának van, 96 ezren azonban e nélkül vághatnak neki taulmányaiknak. (Bár a megváltozott jelentkezési feltételek miatt nem biztos, hogy mindenki bejelölte az „A”lapon nyelvtudását: 2005-től az alapfokú nyelvvizsgáért, illetve a közép- és felsőfokú A és B típusú nyelvvizsgáért nem jár többletpont.)
Az intézményi rangsor első öt helyén a patinás tudományegyetemek állnak: az ELTE, valamint a pécsi, a szegedi, a debreceni és a miskolci egyetem a jelentkezők több mint egyharmadát vonzotta. Látványosan tör előre a Semmelweis Egyetem: az integráció óta nem csak orvosokat képző intézmény közel ötezer jelentkezőjével 2004-ben tizenharmadik volt, idén nyolcadik a rangsorban.
A néhány évvel ezelőtt lezajlott integráció más intézmények helyezését is befolyásolta, így került előre a listán a kilencedik helyezett Budapesti Műszaki Főiskola. Ugyanakkor a néhány éve létrejött Szent István Egyetem (SZIE) veszített népszerűségébő,l amikor karok váltak ki belőle. Mindez a jelentkezők számán is látszik: 4088-an jelentkeztek a gödöllői egyetemre, míg a SZIE-karokat befogadó Budapesti Corvinus Egyetem – a „közgáz” – 8234 jelentkezővel a hatodik a sorban.
A listát évek óta vezető ELTE idén is abszolút győztes: ide adta be a lapját a jelentkezők több mint egytizede, összesen 17 299 fiatal. Az intézmény vezeti azt a listát is, amelyet az első helyen megjelölt intézménybe, nappali tagozatos alapképzésre jelentkezők alapján állítottak össze. Sőt, itt van a legnépszerűbb magyarországi kar is, a ELTE-BTK-ra ötezernél is többen küldték el „B” lapjukat. A második legnépszerűbb kar viszont főiskolai: a BGF-re jelentkezők fele a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karra készül.
A kétféle intézményi rangsor összehasonlításánál kiderül: a pécsi egyetem tavaly csak ötödik volt az első helyen jelentkezők számát tekintve, miközben az összes jelentkezőt vizsgálva évek óta a második-harmadik helyen osztozik a Szegedi Tudományegyetemmel. E rangsorból kiderül az is, hogy a Semmelweis Egyetemre idén a tavalyinál is többen jelentkeztek.
