Idén jár le a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének három éves mandátuma, ezért az évi rendes, tisztújító közgyűlés új elnököt és főtitkárt választott. Vizi E. Szilvesztert, az Akadémia leköszönő elnökét a köztestületi tagság egyöntetű támogatása mellett a jelölő bizottság egyedüli jelöltként javasolta, majd – a leadott 436-ból – 375 szavazattal választotta meg az elnöki posztra. Az Akadémia második legfontosabb tisztségén azonban változás volt, mivel a jelenlegi főtitkár, Kroó Norbert hat évet töltött már a poszton, a második ciklus után azonban nem választható újra. Utóda Meskó Attila geofizikus ett.
Kóka átcsoportosítana
Kóka János gazdasági miniszter szerint kár finanszírozni az MTA hálózatának azon részeit, amelyek nem a versenyképességet szolgálják, ezért a forrásokat át kell csoportosítani a haladóbb területekre. Ráadásul egy vidéki egyetemen tartott fórumon a miniszter azt találta mondani, hogy “a magyar tudósokkal az a gond, hogy akik meghatározók, vagy alkottak valami marandót, már nem élnek”. A viccelődés Kóka János sajtósa szerint arra utalt, hogy hogy nem lehet mindig a régi nagy tudósokra hivatkozni, szükség van a maiak értő menedzselésére is. Az MDF ezt követően bocsánatkérésre szólította fel Kóka Jánost, mivel a párt álláspontja szerint éppen a gazdasági miniszternek kellene leginkább tudnia, hogy a magyar kutatásfejlesztési szektor a támogatások tekintetében milyen nagy lemaradásban van az unió átlagához képest.
Vizi E. Szilveszter elnöki expozéjában hangsúlyozta, a Magyar Tudományos Akadémia az aktuális politikai erőtértől függetlenül alakítja ki álláspontját, a nemzet érdekében, és egy érdeke van: a magyar tudomány képviselete. “A mi politikánk lényege nem az, hogy egy politikai szélirányba beállunk, hanem a tudás fórumát kívánjuk felépíteni” – mondta az MTA elnöke.
Hozzátette, elnöksége alatt az Akadémia folytatta az előző 180 év hagyományát: az MTA autonóm a Széchenyi-féle értelemben: az elnökség úgy alakítja ki véleményét, hogy mi a tudomány álláspontja az adott pillanatban. Vizi E. Szilveszter szerint a tudomány művelésének teljesen függetlennek kell lennie a mindenkori politikától, az akadémiát nem befolyásolhatja, hogy az ellenzék vagy a kormánypártok mögé állnak.
Utalt rá, hogy az MTA bizalmi indexe messze a legmagasabb a társadalomban, ezzel nem szabad visszaélni, de élni kell. Az elnöki expozéban kitért arra is – Kóka János korábbi kijelentésére reagálva – hogy a magyar nemzeti imázst, ha valami vagy valaki, akkor ez a közösség, a magyar szellemi értelmiség színe-java tudja megjeleníteni az egész világban: ha van valami, amit a kormányzatnak támogatni kell, akkor ez az. Az MTA a világon élő összes magyar tudós akadémiájának tekinti magát.
Az elmúlt három év sikertörténetei közül a közszolgálatiságot megvalósító Mindentudás Egyetemét emelte ki az elnök. Mint mondta, eddig száznál több előadást tartottak, a határokon túl is, sőt, az EU-ban felvetődött az ötlet továbbvitele franchise rendszerben. A siker titka a multimédia, az, hogy a kommunikáció minden csatornáját felhasználták. Ami pedig a jövőt illeti, Vizi E. Szilveszter reményét fejezte ki, hogy a kormány által meghirdetett úgynevezett száz lépés programjában megjelenik a kutatás-fejlesztés is, hiszen az ország egyetlen esélye arra a nyersanyagra támaszkodni, amit a szürkeállománya képvisel.
Kroó Norbert leköszönő főtitkár beszámolójában kiemelte, hogy tevékenysége egyik legnagyobb eredményének azt tartja, sikerült mindenkivel elfogadtatni, hogy az EU-ban a siker záloga, ha a strukturális alapokból a jelenleginél lényegesen nagyobb hányadot fordítanak kutatás-fejlesztésre. A tudós beszédében hangsúlyozta, a fiatal kutatói állások számának növelésére, anyagi megbecsülésük javítására van szükség, mivel tavaly a fajlagos kutatólétszám az EU-átlag felét sem éri el Magyarországon.
Vizi E. Szilveszter életrajza
Az MTA elnöke 1936-ban született, 1961-ben szerzett orvosi diplomát. 1980 óta klinikai farmakológus. A new york-i Albert Einstein College of Medicine pszichiátriai és aneszteziológiai tanszékének vendégprofesszora, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének egyetemi tanára. 1985 óta akadémikus, 2002. májusában választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. Számtalan magyar és nemzetközi tudományos díjat kapott. Elsősorban az agy, az immun- és idegrendszer kutatásával ill. a neurokémiai ingerületátvitel problémáival foglalkozik.
