Az elmúlt egy év sikerei és kudarcai megmutatták, hogy az Európai Unió melyik új tagországa mennyire képes tagállamként működni a huszonötök közösségében, milyen mértékben sikerült beilleszkednie az európai integrációba.
E bizonyítvány kiállítására vállalkozott a Figyelő felkérésére a Világgazdasági Kutatóintézet (VKI), amely a tagság első évének értékelése után a jövőben minden esztendőben felméri az EU-hoz tavaly májusban csatlakozott 8 közép- kelet-európai ország tagállami érettségét. Mindennek mérésére a VKI integrációs szakértői megalkották az úgynevezett Tagállamként Mutatott Teljesítmény Indexet (TMT-index), amely három részindexnek – a politikai és társadalmi stabilitás, a gazdasági teljesítmény, valamint a tagállamként való működés indexének – az átlaga (a részindexek, illetve a TMT-index szerinti sorrendekről részleteket a Figyelő eheti számában olvashat). Bár a TMT-index alkalmazásának nem elsődleges célja egy rangsor felállítása a nyolc ország között, az mégis viszonylag pontos – igaz, óhatatlanul szubjektív elemeket is tartalmazó – képet ad az uniós „fejlettségi verseny” állásáról. A mutató következő évekbeli alakulásából pedig már e „versenyfutás” országonkénti dinamikájára vonatkozóan is levonhatók lesznek bizonyos következtetések (Az alábbi képre kattintva megtekintheti a különböző szempontok alapján kiszámolt rangsorokat).
Instabil indulás
Az sem tanulságok nélkül való, hogy a nyolcak hogyan éltek a csatlakozás révén megnyíló lehetőségekkel. Ami a politikai stabilitást illeti, elmondható, hogy az uniós tagság első évében szinte minden közép- és kelet-európai országon kisebb-nagyobb belpolitikai viharok söpörtek át.
Lettország például 2004-ben két kormányt is elfogyasztott. A lettek egyébiránt az önálló államiságuk 1991-es elnyerése óta immár a tizenkettedik kormányukat „tapossák”, amivel abszolút csúcstartók, igaz, északi szomszédjuk, Észtország csak egy hajszállal marad le mögöttük a maga tizenegyedik kabinetjével. A tagság első évét ugyanis Tallinnban sem úszták meg kormánybukás nélkül: Juhan Parts miniszterelnök és csapata 2005. március 21-i kényszerű lemondása után a jelenlegi, Andrus Ansip vezette új kabinet alig két hete, április 13-án lépett hivatalba.
Idő előtti miniszterelnök-cserét hozott az elmúlt egy esztendő Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is, Litvániában és Szlovéniában pedig a soron következő év végi választások rendezték át a politikai erőviszonyokat. Vilniusban egy módosult koalíció élén maradt ugyan a régi kormányfő, Algirdas Brazauskas, Ljubljanában viszont a jobbközép erőket hatalomra juttató voksolás a balközép liberális demokraták 12 esztendeje (!) tartó kormányzásának vetett véget.
A nyolcak közül egyedül Szlovákiát vezeti ma is ugyanaz a kormányzat, amellyel az ország átlépte az Európai Unió küszöbét, a kép azonban csalóka, hiszen a koalíció mindössze 6 fős parlamenti többsége távolról sem biztosít nagy stabilitást.
Védett gazdaságok
Figyelemre méltó azonban, hogy bár a régió országaiban a tagság első évében szinte mindenütt magasra csaptak a belpolitikai hullámok, mindezek szinte semmilyen hatással nem voltak a nyolcak gazdasági teljesítményére. A lettek például hiába hajítják „szinte minden nagymosásnál a szennyesládába” a kormányukat, az ország tavaly mégis az egész unió legnagyobb ütemben növekvő gazdaságával dicsekedhetett: a lett GDP 2004-ben 8,5 százalékkal bővült. Ez még akkor is tiszteletet parancsoló teljesítmény, ha tudjuk, hogy Lettország ma még a huszonötök legszegényebb tagja: a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP tavaly az uniós átlag 44 százalékát sem érte el.
Csehországban sem sokáig tartott a miniszterelnöki székben Vladimír Spidlát váltó Stanislav Gross öröme, hiszen a lakásbotránya és felesége zavaros hátterű vállalkozásainak ügye miatt hetekig tartó huzavona után végül távoznia kellett. Mindezek ellenére a cseh gazdaság tavaly az előző évet 0,3 százalékponttal meghaladó mértékben, 4 százalékkal növekedett. Csehország egyébként az új közép- és kelet-európai EU-tagok második leggazdagabbika (Szlovénia után), az ország egy főre jutó GDP-je a huszonötök átlagának a 70 százaléka. A leglátványosabb siker azonban minden kétséget kizáróan az államháztartási hiány zuhanásszerű lefaragása: Prága tavaly már 3 százalékos államháztartási hiánnyal büszkélkedhetett.
Uniós számok
90,6%. Szlovénia TMT-indexe, amivel az ország messze kimagaslik a nyolcak mezőnyéből.
69,0%. Az unió iránt leginkább lelkesedő litvánok közül ennyien támogatják hazájuk EU-tagságát.
18,8%. E rendkívül magas munkanélküliségi rátájával Lengyelország sereghajtó a nyolcak között.
7,4%. Szlovákiában tavaly ennyivel haladták meg a fogyasztói árak a 2003-as szintet.
57,6%. Magyarországon ekkora – a nyolc új tagország közül a legmagasabb – a GDP-arányos államadósság.
40,0% . Az unióval szemben legelutasítóbb lettek ekkora hányada helyesli a tagságot.
