“Japán gyarmati uralmával és agressziójával hatalmas károkat és szenvedést okozott számos népnek, mindenekelőtt Ázsiában. Az ország nyíltan és alázatosan szembenéz ezekkel a történelmi tényekkel, és a II. világháború befejezése óta mindvégig elkötelezett volt és maradt amellett, hogy ne váljon katonai hatalommá, de váljon gazdaságivá, és minden problémáját békés úton, erő alkalmazása nélkül oldja meg.” – nyilatkozta a Koidzumi japán kormányfő a jakartai afrikai-ázsiai csúcsértekezleten 
Koidzumi japán kormányfő
Noha beszédében nem említette a Japán és Kína közötti ellentét kiéleződését, de bejelentette, hogy találkozni szeretne a kínai államfővel. A két ország között néhány héttel ezelőtt kirobbant konfliktus oka egy Tokióban kiadott új történelemkönyv, amely kisebbítette a második világháborúban a japánok által Kínában elkövetett szörnyűségeket, köztük a biológiai fegyver bevetését és a szexuális kizsákmányolást. Emiatt az utóbbi hetekben tízezrek vonultak az utcára kínai nagyvárosokban és több más ázsiai országban.
Az északkeleti országrészben fekvő Senjang városban néhány nappal ezelőtt a japán konzulátus felé igyekvő tömeg a nemzeti himnuszt énekelte és Japán-ellenes jelszavakat skandált. A konzulátust mintegy 120 egyenruhás rendőr, valamint több, civil ruhába öltözött rendőr védte, de a tömeg így is vörös festékkel és apró kövekkel hajigálta meg az épületet. 
Rohamsisakosok és tűntetők Sanghajban
Az említett történelemkönyv miatt kirobbant feszültséget ráadásul több aktuális érdekellentét erősíti. Ilyen például a szigetország állandó tagságának lehetősége az ENSZ-ben, melyet Kína ellenez, miközben az amerikai külügyminisztérium egyik illetékese nemrég úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok szerint Japán megérdemli, hogy a Biztonsági Tanácsban állandó tagságot kapjon.
Nem tett jót a két ország kapcsolatának az sem, hogy a japán külügyminisztérium által kiadott és nemrég nyilvánosságra hozott diplomáciai évkönyv szerint Kína súlyos problémát jelent a szigetország biztonságára. A tanulmány készítői mindezt azzal indokolják, hogy Kína földgázt termel ki a Kelet-kínai-tenger vitatott hovatartozású vizein. A Tokióban megjelent diplomáciai évkönyvben azt is felemlegetik, hogy tavaly egy kínai atom-tengeralattjáró behatolt a vitatott hovatartozású vizekre
A japán kormányfő mostani bocsánatkérése minden bizonnyal enyhülést hozhat a két ország rég nem tapasztal feszültségteli viszonyában, ám az igazi előrelépéshez az kell, hogy a japán kormányfő és a kínai államfő megtalálja a közös hangot a várhatóan holnap sorra kerülő személyes találkozón.
