A szocialisták által kezdeményezett törvényjavaslat olyan széles nyilvánosságot szorgalmaz az egykori ügynökök iratainak betekintésébe, amely biztosan fennakadna a személyiségi jogokat védő Alkotmánybíróság rostáján. Az alkotmánymódosítás ezért arra irányult volna, hogy az egykori III/III-asok adatai közérdekű információ minősítést kapjanak, így ne vonatkozzon rájuk a személyes adatok védelme. A pártok olyannyira nem tudtak határozott és egységes álláspontot elfoglalni a kérdésben, hogy teljességgel össze-vissza szavaztak: míg négy SZDSZ-es és nyolc MSZP-s nem, addig 49 fideszes képviselő megszavazta a szocialisták által benyújtott javaslatot.
Az MSZP ügynöktörvény-javaslata
 |
 |
|
|
|
Aggályos nyilvánosság |
| Az MSZP ügynöktörvénye több aggályt is hordoz a szakértő szerint. „Jogosan vetődik fel a kérdés, miért csak a III/III-asokat veszik elő, miért rajtuk verik el a port, miközben a BM öt illetékes ügyosztályából négy – a hírszerzés, az elhárítás, az állambiztonság és a katonai hírszerzés és -elhárítás – is foglalkoztatott ügynököket. Ezt látom egyébként a legnagyobb problémának, hiszen mindig lesznek olyan erők, akik azt követelik majd, vegyék a többi alosztályt is sorra” – mondta Kiszely Gábor történész a FigyelőNetnek. Hangsúlyozta, ha minden egykori ügynök személyazonosságára fény derülne, az valóban komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. „Ne felejtsük el, hogy mostani szövetségeseinkkel régen nem voltunk ennyire jóban. Sokan vannak ma is a szolgálatoknál, akik már a régi rendszerben is ügynökként tevékenykedtek, így nem lenne szerencsés, ha kilétük nyilvánosságra kerülne” – véli a szakértő. Mint elmondta, az a legfontosabb kérdés, hogy a társadalom hogyan tudja kezelni a nevek nyilvánosságra hozását. |
|
|
|
|
|
|
A szocialisták javaslata mindenkinek betekintést biztosítana az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumokba. Ezek az egykori III-as főcsoportfőnökség iratai közül az ügynöki jelentéseket, valamint az egykori államvédelem belső működésével kapcsolatos anyagokat tartalmazzák. Így az 1990 február 15-e előtt az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő, valamint e szervek alkalmazásában álló személyek törvényben meghatározott személyes adatai is nyilvánosak lettek volna. Vagyis az itt tárolt iratok közül azok is bárki számára hozzáférhetővé váltak volna, amelyek nem csak egy-egy megfigyelt személyre vonatkoznak. Ennek érdekében szerette volna az MSZP módosítani az alkotmány személyes adatok védelmével kapcsolatos részeit.
Össze-vissza nyomkodtak a képviselők
A kérdés mindegyik parlamenti pártot alaposan megosztotta. Miután szinte balamennyi frakció feloldotta a frakciófegyelmet, és a képviselők lelkiismeretére bízta a döntést, megmutatkozott, mennyire nincs egységes álláspont a kérdésben. Az alkotmánymódosítás elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazatára lett volna szükség, 256 igen helyett azonban csak 233 jött össze. Az ülésteremben ülő 163 fideszes közül 49-en igennel, ketten nemmel szavaztak, hárman pedig tartózkodtak. A frakció nagyobbik része, 109 képviselő pedig nem nyomott gombot. Négy MDF-es, és 11 független honatya is tartózkodott. Az SZDSZ-ből négyen nem adtak le igen szavazatot, és az MSZP-n belül is voltak renitens képviselők.
Az MSZP szerint a Fidesz szabotálta el a szavazást
Az MSZP a kudarc ellenére még a héten újból benyújtja az ügynöktörvényhez kapcsolódó alkotmánymódosító javaslatát, hogy kiderüljön, a Fidesz támogatja-e – mondta Burány Sándor egy keddi sajtótájékoztatón. Az MSZP frakcióvezető-helyettese a nagyobbik ellenzéki pártot okolta a szavazás sikertelenségéért, hiszen nélkülük matematikailag lehetetlen a kétharmados többség. A politikus szerint valamilyen ügynöktörvény biztosan lesz még ebben az ülésszakban, a kérdés csak az, a Fidesz támogatja-e a nyilvánosság kiszélesítését.
A nagyobbik ellenzéki pártnak ezzel szemben az a véleménye, nem rajtuk múlt a dolog, az MSZP-nek először inkább saját képviselőivel és a koalíciós partnerrel kellene zöldágra vergődnie a kérdésben. „A Fidesz 49 képviselője megszavazta az alkotmánymódosítást, tehát ha a kormánypártok és az MDF megszavazta volna az indítványt, meglett volna a kétharmad” – mondta Demeter Ervin fideszes képviselő kedden. Hozzátette, ő maga nem szavazott, mivel a nemzetbiztonsági érdeket fontosabbnak tartja .
Ügynöktörvényt igen, alkotmánymódosítást nem
A koalíciós partner hosszas vita után úgy döntött, támogatja az alkotmánymódosítást, pár képviselő – köztük Fodor Gábor – azonban nemmel szavazott. Az SZDSZ nem értett egyet sem az alkotmánymódosítással, sem az ügynöktörvény azon változtatásaival, amelyek gyakorlatilag visszahozták volna a jelenleg hatályos törvény azon rendelkezését, hogy a szolgálatok igazgatója a “nemzetbiztonság szempontjából kiemelkedően fontosnak” minősített iratokat visszatarthatja. A kisebbik kormánypárt kifogásolta azt is, hogy a továbbszolgáló titkosszolgálati tisztek adatai is titokban maradnának. A párt elnöke, Kuncze Gábor távol maradt a szavazástól. Mint a FigyelőNetnek elmondta, véletlenül nem nyomott gombot: nem gondolta, hogy nem lesz módosító indítvány, és kiment a teremből. „Egyébként megszavaztam volna” – mondta Kuncze. A liberális párt ügyvivője, Fodor Gábor ugyanakkor egy szerdai interjúban azt hangsúlyozta, nem tartja jó ötletnek az alkotmánymódosítási javaslat ismételt benyújtását. Véleménye szerint az ügynöktörvény az alkotmánymódosítás nélkül is megállja a helyét, biztosítja a múlt megismerhetőségét.
AZ MDF egyértelműen elutasította
A kisebbik ellenzéki párt frakciójából senki sem szavazott igennel az alkotmánymódosításra. „Korábban módosító javaslatokat nyújtottunk be, amelyek az áldozatok és a titkosszolgálatok védelmére irányultak. Ezeket nem fogadták el. Ezért tartózkodtunk” – mondta Herényi Károly a FigyelőNetnek. Hangsúlyozta, amíg a nemzetbiztonság és az áldozatok védelme nem garantált, illetve a felelősséget nem terjesztik ki azokra, akik az egész rendszert fenntartották és profitáltak belőle, addig nem támogatják az ügynöktörvényt sem.
