Belföld

Senki nem menekülhet az európai kamatadó elől

admin
admin

2005. 04. 13. 09:44

Értékkövető módon emelik a szeszes italok jövedéki adójának EU-szerte kötelező minimális szintjét, a borral azonban kivételt tesznek.

Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták, hogy szükség van a szeszes italokat terhelő minimális jövedéki adóráta emelésére, amelyet 1992-es elfogadása óta mindmáig az eredeti szinten tartanak. Azonban nem értenek egyet abban, hogy valamennyi alkoholos italra minimális jövedéki adószintet állapítsanak meg. 12 ország ugyanis – köztük Magyarország – kategorikusan ellenezte, hogy a bort bármilyen minimális közösségi adóval terheljék.








Jövedéki adó
Közösségi szinten a sörre (1 liter 5 százalékos alkoholtartalom) 0,0935 euró a minimálisan kötelező jövedéki adóráta, az úgynevezett közbülső termékekre (22 százalékos alkoholtartalom, 7 decis üvegben) 0,315 euró, a 40 százalékos alkoholtartalmú szeszes italokra pedig 1,54 euró 7 deci után. Nem állapítottak meg ugyanakkor minimális szinteket a borokra és a habzó borokra, illetve pezsgőkre – áll a BruxInfo összefoglalójában.


Az emelés mértéke állítólag 24 százalékos lesz az eredeti szinthez mérve. Azok a tagállamok, amelyeknek gondot jelent a jövedéki adó megemelése, ugyanakkor átmeneti mentességet és derogációkat kapnak majd. Kovács László adóügyi biztos szerint egyértelműen ezek között lesz néhány új tagállam, amely a csatlakozás kapcsán amúgy is megemelte már az alkoholok jövedéki adóját. Draskovics Tibor pénzügyminiszter a BruxInfo kérdésére elmondta, hogy hazánkban eleve magasabb a szeszes italokat terhelő adóráta, ezért nem kell változásra számítani.


Kamatadó

Az unió pénzügyi vezetői éles vita után végül megállapodtak az uniós állampolgárok és cégek más tagországok bankjaiban tartott betétjeire fizetett kamatok megadóztatásáról, illetve hogy az erre vonatkozó adatokat az államok kicserélik egymással, és megadóztatják azokat a betéteket, amelyek tulajdonosainak hazájukban adózniuk kellene a megtakarítások után.







Kamatadó
Az irányelv értelmében július 1-től a tagállamok automatikusan tájékoztatják egymást a másik állampolgárainak náluk lévő banki megtakarításaiból származó jövedelemről, amit aztán az illető hazája adóztat majd meg. Három tagállam, Ausztria, Belgium és Luxemburg ugyanakkor átmenetileg a banktitok megtartása mellett forrásadót von majd le a külföldiek banki kamatai után (a nem EU-tag harmadik országok is hasonlóan járnak majd el). A forrásadó mértéke 2005. július 1. és 2007. december 31. között 15 százalék lesz, 2008 és 2010 között 20 százalék, majd 2011-től 35 százalékra emelkedik. A forrásadó 25 százaléka az azt kivető országnál marad, míg 75 százaléka a betétes lakóhelyének számító országhoz kerül.

Az egyik vitás kérdés a jogszabály alól átmeneti könnyítést kapott három tagállamot, Ausztriát, Belgiumot és Luxemburgot állította szembe a többi tagországgal és az Európai Bizottsággal. A polémia akörül bontakozott ki, hogy csak a július elseje utáni banki megtakarítások kamataira vonatkozzon-e a direktíva, miként azt a három ország értelmezi, avagy visszamenőlegesen is érvényes legyen-e. A vitát követően a tagállamok végül is belementek abba, hogy csak a július elseje után kifizetendő kamat legyen adóköteles. „Volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, hogy összedől minden” – mondta újságíróknak Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter. Luxemburgnak cserébe el kellett fogadnia, hogy ne lehessen mentesülni a bejelentési és adózási kötelezettség alól abban az esetben, ha befektetési alapok egymásban szereznek részesedést. A három ország – a többiektől eltérően – fokozatosan növekvő mértékű forrásadót vezetnek be.

A banánköztársaságok még belassíthatnak

Ezzel úgy tűnik, hogy az EU-n belül nyugvópontra jutott az ügy. Más okból azonban van még miért izgulni. A megtakarítási adó ugyanis csak abban az esetben lép életbe július 1-én, ha az EU összes tagállamában, öt nem EU-tag európai országban (Svájcban, Monacóban, Andorrában, San Marinóban és Liechtensteinben), valamint tíz úgynevezett társult területen egy és ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák. (Nagy-Britannia karibi társult területeiről, zömében egykor gyarmatként, jelenleg adóparadicsomként funkcionáló szigetről van szó: Anquilla, Kajmán-szigetek, Montserrat, Turks és Caicos, Brit Virgin-szigetek.)


Az uniós tagállamok közül már csak Luxemburg, Litvánia és Gibraltár (szintén Nagy-Britannia része) adós a jogszabály nemzeti gyakorlatba való átültetésével, de nincs ok feltételezni, hogy nem készülnek el határidőre a feladattal. A pénzügyminiszterek azonban nem tartanak attól, hogy az EU emiatt kifut az időből. A jogszabály szinkronban történő bevezetése azért fontos, mert így elkerülhető, hogy a betétesek máshová, például Svájcba vigyék a pénzüket az EU-ból.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.