A Napi Gazdaság információi szerint az utóbbi egy-két hónapban a korábbi – a szakmai szervezetek által elfogadhatónak tartott – kereskedelmitörvény-átalakításban elsősorban a tárcák és egyéb lobbicsoportok érdekei játszottak közre. Ennek egyesek szerint az lehet a következménye, hogy az elkészült tervezet nem lesz alkalmas arra, hogy valóban szabályozza a kereskedelmet.
Az év elejére közel kétéves munka után sikerült a szakma és a szakmai érdekvédelmi szövetségek teljes bevonásával egy olyan változatot kidolgozni, amelyet a piaci szereplők nagyobbik rész enyhe változtatásokkal bár, de elfogadhatónak tartott. Ehhez képest a kormány előtt levő mostani változat, lényeges elemeiben egy módosított verzió a csak egy hónappal korábbi koncepcióváltozathoz képest is, és ha ebben a formájában fogadja el a parlament, akkor a jogszabály nem lesz képes betölteni funkcióját – véli Krisán.
A szervezet kifogásolja többek között az erőfölény fogalmának megfogalmazását és különösen annak százalékos megállapítását. Nem érthető, miért pont a piaci részesedés 8 százaléka vált sarokponttá, miért nem 5 vagy 10 százalék vagy akár az Európai Unióban szokásos 35 százalék. Az sem tisztázott, hogy a 7000 milliárd forintos teljes kereskedelmi piacot vagy a gépkocsi-értékesítés nélküli 4000 milliárdos, esetleg a valamivel több mint 2000 milliárdos élelmiszerpiacot veszi majd alapul a számításhoz a kereskedelmi törvény.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
