Ígérettel tele a főváros költségvetése

Hatalmas fejlesztésekre, vagy csak ráncfelvarrásokra telik Budapest idei, a főpolgármester szerint rendkívüli költségvetésből? A nagy csinnadrattával beharangozott 400 milliárd forintos idei költségvetésből – a látszat szerint legalábbis – csupán közérzetjavító intézkedésekre futja, olyasmire, amire egy jövőre esedékes kampányban szüksége lehet a főpolgármesternek.

A választókért folytatott jövőbeni küzdelem részeként a főváros jelentős adósságba is veri magát. Így idén várhatóan 25 milliárd forintos hitelt vesz fel az önkormányzat. Azonban Demszky Gábor szerint ebből a pénzből mindössze 13 milliárdra lesz szüksége a fővárosnak; a maradékot ugyan lehívja, de kötvényt vásárol belőle, s tartalékol a nehezebb évekre. Ugyanakkor ebben a negyedszáz milliárdos hitelben nincs benne a fővárosi óriásberuházások finanszírozására lehívandó pénz. A 4-es metró előkészítő munkálataira, illetve a 2-es metró felújításaira 23 milliárd forintot hív le a főváros.

Ígérd meg, ne tedd meg?

Fejlesztések Budapesten 65 kilométer utat, összesen több mint félmillió négyzetméter aszfaltot cserélnek ki 2005-ben. Ennek költsége eléri a 13 milliárd forintot, amely a tavalyi összeg két és félszerese. A gázvezetékek felújítására 1,1, a távfűtés fejlesztésére 4,7, a vízszolgáltatás javítására 4,3, csatornázásra 8, közterület-fenntartásra pedig 3,7 milliárdot szán a főváros.

Az ígéretek hada januárban kezdődött, közvetlenül azután, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő Molnár Gyulát miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki. Az MSZP fővárosi vezetőjének feladata a budapesti fejlesztések felgyorsítása. Molnár kinevezése komoly dilemma elé állította a főpolgármestert, ugyanis a szocialista párt ezzel a lépéssel elindította a harcot a polgármesteri székért. Demszky felvette a kesztyűt, s egy héttel később megnevezte saját megbízottját: Lakos Imrét, az SZDSZ budapesti elnökét.

Majd kihasználva pártja kormányzati pozícióját, a főpolgármester bejelentette, hogy a főváros a szabaddemokrata minisztériumokkal hangolja össze fejlesztési tevékenységét. Így Budapesten az elkövetkező években 500 milliárd forint értékű fejlesztésre kerül sor. Azonban semmi más nem történt, mint az egyébként is futó projektek és projekt-tervezetek Budapestet érintő részeit megcímkézték. Így például a gazdasági tárca bejelentése úgy szólt, hogy a következő években a GKM hitelprogramjaiból 100 milliárd forint jut majd a fővárosi cégeknek. Az oktatási tárca, pedig a kollégiumi fejlesztéseket nevezte fővárosi fejlesztéseknek.

Újabb jelentős ötletet jelentett Demszky Gábor Podmaniczky-terve. A 2013-ig tartó fejlesztéseket magában foglaló ötletdömping. Azonban ez sem több, mint a korábbi évek be nem váltott ígéreteinek összekalapálása. Így megépítenék az 5-ös metrót, az aquincumi hidat, valamint a ferihegyi gyorsvasutat.

A rögvalóság

BKV Véget ért a fővárosi tömegközlekedés forráshiányos időszaka, idén 50 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre a BKV. A főváros megduplázza az állami normatív támogatás 12 milliárdos összegét, amit a cég további 20 milliárdos, részben állami garanciával támogatott hitelfelvétellel egészít ki. A jegybevételekből származó 61 milliárd forintos jövedelemmel kiegészülve finanszírozhatóvá válik a 96 milliárd forintos költséggel működő budapesti tömegközlekedés. Ebből jelentős fejlesztéseket is végrehajtanak. Így újabb alacsonypadlós trolik érkeznek, valamint a nyári felújítási munkálatokig további 50 Volvo buszt is üzembe helyeznek. Az idén 60 milliárd forintra nő a cég adósságállománya. Azonban ha az állam biztosítja a beígért normatív támogatást, akkor 2006-ban már nem lesz szükség hitelfelvételre, s a cég elkezdheti adósságai törlesztését.

Amikor pár hete elfogadták Budapest idei költségvetését, nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi hangzatos városfejlesztési tervek helyett a lakosságnak néhány kilométer újraaszfaltozott úttal, valamivel jobb tömegközlekedéssel és kevesebb szeméttel kell beérnie.

Ugyan ez sem kevés, de korábban ennél többet ígértek. Ennek egyik nyilvánvaló oka az volt, hogy a főváros több támogatásra számított a központi kormányzattól, de a szűkös államháztartási keretből alig futotta többre, mint tavaly. Ekkor Budapest 352 milliárdból gazdálkodhatott.

Idén, a korábban a tervezett 4-6 milliárd, és a lapértesülések szerint a fővárosi szocialista frakció által is óhajtott 36 milliárd helyett mindössze 2 milliárd forint szabadon felhasználható keret áll az önkormányzat rendelkezésére. A szocialisták csak egy jelentős személyi kompromisszum révén engedtek követeléseikből. Sokak óhajával összhangban elmozdították Atkári János korábbi főpolgármester helyettest, aki a költségvetés egyenlegének mindenekfölötti őrzőjeként több szocialista városatya szerint az impozáns fővárosi beruházások fő kerékkötőjének számított.

Ennek ellenére több, nagyjából a duplája – 13 milliárd forint – jut a szocialisták fő prioritására, az útfelújításra és hídrekonstrukcióra. Előzménye még tavalyra nyúlik vissza, amikor Demszky Gábor főpolgármester a korábbi kormányfővel, Medgyessy Péterrel kötött alkut a fővárosi útjavítások finanszírozására. A megállapodás szerint a kormány minden egyes önkormányzati útkarbantartásra szánt forinthoz hozzáteszi a sajátját. Azonban a kormányváltás miatt ez is kútba esett, mivel a fővárosi 6,5 milliárd forinthoz csupán 3,9 milliárd központi forrás társul. A végső összeget érintő ellentmondás abban van, hogy a kormányzati keret felülről oly módon nyitott, hogy azt a fővárosi költségvetés a 2006-os büdzsé terhére már idén lehívhatja.