Az elemzés kitér a bérlakások piacára is, amelyet már két éve, a kedvezményes lakáshitelek piacra kerülése óta túlkínálat jellemez. Budán a 2-3 hálószobás lakásokat keresik, havi 800-1000 euró közötti árakon – mutat rá az Otthon Centrum. Ezért az árért a bérlők háromnegyede már újépítésű ingatlant keres. Külföldieknek szinte lehetetlen panellakást, régebbi kockaházat vagy családi házat kiadni.
A budai oldalra jellemző, hogy itt inkább családok keresnek ingatlant, ezzel szemben a pesti oldalon inkább egyedülálló fiatalok érdeklődnek a kiadó lakások iránt. Ezért ezen a részen könnyebb kiadni a kisebb lakásokat, a garzonokat, illetve az egy-két szobás lakásokat. Ezek rendszerint 3-400 euróért kelnek el, ami megfelel a 3-4 évvel ezelőtti áraknak. Az elemzés szerint ezért már csak a nagyon keresett területeken érdemes kiadási céllal lakást venni.
Lakást nem, inkább építési telket keresnek
Évek óta stagnál a lakáspiac, de tavaly is sokan kerestek nagyobb, több tíz vagy száz lakásos társasházak építésére alkalmas telket. A befektetők felfedezték a Nagykörúton belüli telkeket, de élénk érdeklődéssel figyelik a VIII.-IX. kerület középső részét, valamint a III. kerületet. Visszaesett a kereslet a XI. kerület rozsdaövezete iránt, és pang a zöldövezeti, tíz lakásnál kisebb házak építésére alkalmas telkek piaca is. A Belvárosban is kiugróan magas a dunaparti lakások ára, itt az V. kerületben megszokott félmilliós ár a duplájára is nőhet, ha a lakásból kilátni a folyóra. Az Újlipótvárosban egy négyzetméter nagyjából 320 ezer forint körül alakul, míg Zuglóban 290 ezer az átlagár.
Az elemzők szerint meglendülhet a főváros környéki építési telkek piaca, ha elfogadják a főváros és környékének területhasználatát szabályozó tervét, ami várhatóan visszaveti majd a kínálatot, mivel szűkíti a belterületbe vonás lehetőségeit.
A devizahitel a menő
Az Otthon Centrum adatai szerint tavaly átlagosan 7 millió forint hitelt vettek fel használt lakásra, az igénylők 80 százaléka devizában kérte az elszámolást. Új lakás esetén a hitelkeret egymillió forinttal volt magasabb, de itt a devizahitelek aránya már csak 60 százalék, ugyanis a szociálpolitikai támogatásra (szocpolra) jogosultak, valamint a házaspárok inkább a forinthiteleket választották.
A lakásvásárlók körében hamar népszerűvé vált az a finanszírozási forma, amelyben a szerződéskötéskör mindössze 10-20 százalékot kell kifizetni a leendő tulajdonosnak. A fejlesztők körében viszont nem terjedt el ez a konstrukció, mivel ez jelentős terhet és kockázatot ró rájuk. Ezért inkább fizetési kedvezményekkel, ingyenes konyhabútor-akciókkal igyekeztek a vevők kedvében járni.
Töretlen fejlesztések
A 20 millió forintnál drágább lakásokat az új tulajdonosok rendszerint hitel felvétele nélkül szerezték meg. Őket, valamint a budai oldalon vásárlókat kevésbé befolyásolták a kormányzat döntései, míg a pesti „tömegpiac” jobban megérezte a szigorításokat. Ugyanakkor kevesebben vásároltak befektetési céllal, jellemzően saját lakást vettek, ezzel együtt fontosabbá vált a funkcionális elrendezés, a jó minőség és a megfelelő építészeti kialakítás is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
