Belföld

Genf, Zürich – ahol a legjobb élni

Régi sztereotípiákat igazol a világ életminőségi rangsora. A listát két svájci város vezeti, az utolsó helyen pedig Bagdad kullog. A kelet-közép-európai térségnek még van mit behoznia, miközben a listákon alulreprezentáltak.

Európai, nyugat-európai, ezen belül is svájci városok vezetik azt a ranglistát, amelyen a Mercer Human Resource Consulting ügynökség osztályozza az élet minőségét, elsősorban annak érdekében,
Genf, Zürich – ahol a legjobb élni 1

Genfi utcarészlet

hogy segítse a kormányokat és nagyobb munkaadókat a nemzetközi munkaerő korrekt kihelyezésében. A frissen végzett felmérés 215 várost rangsorol, és New Yorkhoz viszonyítva osztályoz. Az etalonnak tekintett amerikai világvárosnak 100 pontja van, ehhez képest kapott például a listavezető Genf és Zürich 106,5 pontot. Az élvonal egyébként két éve változatlan: az első öt helyet idén is ugyanazok a városok foglalják el, mint 2004-ben, vagyis sorrendben Genfben, Zürichben, Vancouverben, Bécsben és Frankfurtban a legjobb élni.







A top 10-es lista
1. Genf 106,5 (1., 106,5)
1. Zürich 106,5 (1., 106,5)
3. Vancouver 106 (3., 106)
3. Bécs 106 (3., 106)
5. Frankfurt 105,5 (5., 105)
5. München 105,5 (10., 104,5)
5. Düsseldorf 105,5 (12., 104)
8. Auckland 105 (5., 105)
8. Bern 105 (5., 105)
8. Koppenhága 105 (5., 105)

Európa tarolt

A több vizsgálati szempontot vegyítő összesített rangsorban az öreg kontinens városai igen előkelő helyen szerepelnek, az első 50 helyezettből 25 európai, azon belül is nyugat- vagy észak-európai. A mediterrán térségből egyedül Madrid és Lisszabon küzdötte fel magát a top 50-es rangsor aljára, a frissen csatlakozott uniós tagállamok közül viszont mindenkit ennél hátrébb rangsoroltak, Budapest például a 74. helyet tudta elfoglalni.

A német városok minősítésének már-már ugrásszerű javulása részben annak köszönhető – mutat rá a tanulmány -, hogy az utóbbi évben sokkal hatékonyabbá vált a szelektív hulladékgyűjtés rendszere, javultak a külföldi munkavállalók lakhatási körülményei, a tömegközlekedés és a nemzetközi iskoláztatás.







Szempontrendszer
Az elemzést 39 életminőségi kritérium alapján készítették, politikai, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokat figyelembe véve. Ezen kívül vizsgálták a személyes biztonságot, az egészségügyi és oktatási viszonyokat, a közlekedési és más közszolgáltatások színvonalát. A mostani rangsor a 2004 szeptember és november között bekért adatokat tükrözi.

Az Egyesült Államok legélhetőbb városainak Honolulut és San Fransicót hozta ki a felmérés, (mindketten 102 ponttal a 25. helyet foglalják el), főként azért, mert a többi amerikai városhoz képest alacsonyabb kriminalisztikai statisztikákkal bírnak. Az első 50-ben helyet kapott még Boston, New York, Portland és Washington, miközben az Újvilág városai közül a legalacsonyabb helyezést Houston hozta el (94 pontjával csak a 68.) 



Ahogyan a lista élvonala, úgy az utolsó helye is változatlan maradt a 2004-es rangsorhoz képest, vagyis továbbra is Bagdad a legkevésbé élhető világváros, az ott lakókat érő sorozatos fegyveres támadások okán. A sereghajtók között van még az afrikai Bangui (29 ponttal), Brazzaville és Khartoum (31 ponttal).







Budapest a 74.
Kelet- és Kelet-Közép-Európa általában véve lemaradt a nyugati városoktól, a legelőkelőbb értékelést Ljubljana tudja felmutatni. A szlovén fővárost a szlovák és a cseh követi a térségben (100-as pontszámuk és 58. helyezésük alapján épp annyira élhetőek, mint New York). Budapest a Mercer listáján alacsonyabb életminőséget biztosít, fővárosunk mind az összetett, mint pedig a személyes biztonság alapján mért skálán a 74. helyen áll. Eközben az orosz városok – Moszkva, Novoszibirszk, Szent-Pétervár – a magas bűnügyi ráta, a gazdasági bizonytalanság, és a belpolitikai instabilitás miatt kaptak csupán 41-53 pontot, így jó száz hellyel mögöttünk kullognak.

Fő a biztonság!

A vizsgálandó szempontok közül az egyik legfajsúlyosabb a személyes biztonság kritériuma volt. Az eszerint készült listában Luxemburg a világ legjobb helye, ezt követi holtversenyben Helsinki, Bern, Genf és Zürich. A személyes biztonság fogalma egyébként eleve összetett: ide tartozik a más országokkal való kapcsolat, a belpolitikai stabilitás, a bűnözés mértéke és a terrorizmus, a jogbiztonság és a személyes szabadságjogok tiszteletben tartása is.

Ugyanebben az allistában Nyugat-Európa további városai közül szintén jól szerepelt Bécs, Düsseldorf, München, Nürnberg, Frankfurt és Oslo. Több helyet csúszott vissza viszont London, Athén és Róma, elsősorban nem kielégítő közbiztonsága (a zsebtolvajlások nagy száma) miatt, Madridot pedig terrorfenyegettsége miatt sorolták a korábbinál hátrább.

A japán városok közül a személyes biztonság tekintetében Omuta, Kastuyama, Tsukuba és Yokkaichi kapta a legerősebb osztályzatot, (egységesen a 14. helyen állnak), Észak-Amerika nagyobb városai közül pedig Calgary, Montreal, Ottawa, Toronto, és Vancouver kerültek a 18. helyre.


Genf, Zürich – ahol a legjobb élni 26

Bagdad ég

A világ legkevésbé biztonságos városa az abszolút összetett rangsorban is utolsó Bagdad, amely mindössze 5 pontot kapott az állandó háborús fenyegetettség miatt. Hasonlóan alacsony pontszámot sikerült megszereznie néhány afrikai városnak (Abidjan, Bangui Port Harcourt és Lagos városának), amelyek mindegyike, amellett, hogy gazdaságilag is elmaradott, folyamatos politikai zavargások színtere is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik