Sokszor rászorulhattak az Egis Rt. sikertermékének számító szorongásoldóra maguk a cégvezetők is az elmúlt két évben. Nagyjából mostanra állt ugyanis csak helyre a részvényesek bizalma a cég iránt azután, hogy 2003 elején kiderült: a deramciclane hatóanyag kutatása kudarcba fulladt. Akkor a cég részvényeinek árfolyama néhány nap alatt a kétharmadára zuhant vissza, és csak mostanra talált magára ismét.
Az árfolyam majdnem két éven át csak lassan kúszott felfelé, ám egy hónappal ezelőtt meredeken emelkedni kezdett, megközelítve az elemzők által megállapított 18-20 ezer forintos célárfolyamot (lásd a grafikont). Az idei első negyedéves pénzügyi jelentés minden bizonnyal nyomtalanul elmúlasztotta a befektetők maradék szorongását is. „Ha a szezon gyorsjelentései alapján ki kellene emelnünk egyetlen céget, az kétségtelenül az Egis lenne” – mondja Makray Péter, az Erste Bank elemzője.
Prózai valóság
A cég több szempontból messze túllépte a 2003-as tőzsdei krach előtti teljesítményeit, rekordnagyságú, a bázisidőszakit 140 százalékkal meghaladó mérleg szerinti eredményt realizálva. A sokakat meglepő, különlegesen jó teljesítmény, illetve a befektetői bizalom megszilárdulásának hátterében azonban nem áll semmiféle különleges üzleti stratégia vagy esemény, bár elhangzottak ilyen feltételezések. A valóság ennél prózaibb.
Marosffy László, az Egis gazdasági igazgatója szerint a vállalatvezetés alapelve a kiegyensúlyozottság. Ahogy a később kudarcba fulladt deramciclane-kutatás reményteli, jelentős anyagi sikerrel kecsegtető szakaszában nem lazítottak a gyeplőn, úgy akkor sem kezdtek el kapkodni, amikor veszteségek érték őket. Marosffy rámutat, hogy a deramciclane „bukása” valójában nem tekinthető szakmai kudarcnak – a központi idegrendszer hatóanyagainál gyakran előfordul, hogy csak a klinikai kísérlet késői szakaszában derül ki egy szer hatástalansága. A tőzsde azonban nem a szakmai szempontok alapján ítél, és a gazdasági igazgató álláspontja szerint a befektetőnek mindig igaza van. „A mi dolgunk pusztán annyi, hogy gyógyszert gyártsunk, és megértsük a befektetők döntéseit.” 
Betárazás
A vitathatatlanul kiemelkedő teljesítményt mutató adatok ugyanakkor egy kissé csalókák. Mint Makray Péter is rámutat, nem szabad elfelejteni, hogy a bázisidőszak, azaz 2003 utolsó három hónapja viszonylag gyengén sikerült. Mindezzel a cégvezetés is tisztában van. Rövid távon számtalan olyan tényező is hatással van egy vállalkozás teljesítményére, amelyre a cégnek semmiféle befolyása nem lehet.
Ilyen például a piac általános helyzete vagy az állami gyógyszertámogatás változásai, de az is, hogy kitör-e gyógyszer-felvásárlási láz vagy sem. A cég számára (amely egyébként a tavalyi, szeptember végéig tartó üzleti évben 66,1 milliárd forintos árbevételt és 8,4 milliárdos adózás előtti nyereséget ért el) 2004 utolsó negyedévében minden tényező kedvezően alakult: a gyógyszerpiac nőtt, a tőzsde emelkedett és az év végi felvásárlási láz is hizlalta az eredményt. A múlt év különlegessége volt, hogy a lakosság és a nagykereskedők már október körül elkezdtek „betárazni”: az Egis a bázishoz képest elért 34 százalékos, összesen 2,4 milliárd forintos belföldi értékesítési többletéből 1,9-2,1 milliárdot ennek tud be. Ugyanakkor 2005 első hónapjai szokatlanul élénkek voltak, ami lehetővé tette a további, viszonylag egyenletes teljesítményt.
Humántőke
Az Erste Bank elemzője szerint a piaci bizalom helyreállításában kulcsszerepe volt annak is, hogy az Egist elismerten jó szakemberek vezetik. Számtalan, a piac által később egyértelműen igazolt döntést hoztak, így például azt, hogy az 1998-as válság után is bent maradtak a rövid megtorpanás után ismét dinamikusan fejlődő orosz piacon. Az elmúlt években Oroszországból és a többi FÁK-tagállamból származott a cég teljes forgalmán belül 60 százalékos súlyt képviselő export bő egyharmada, és ebben több mint 80 százalékos szerepe volt az orosz piacnak. Eddig évente átlagosan 25 százalék felett nőtt az ide irányuló kivitel, az egy hónappal ezelőtt kialakított új orosz gyógyszer-támogatási rendszer pedig minden bizonnyal tovább erősíti majd a cég pozícióit. Tíz Egis-termék került ugyanis a támogatott szerek listájára, köztük a négy legnagyobb – együttesen az összforgalom 40-45 százalékát adó – gyógyszer is. 
Marosffy László. A vállalatvezetés alapelve a kiegyensúlyozottság.
Marosffy szerint az orosz piac alapjaiban más, mint a magyar, vagy a nyugat-európai: míg nálunk egyre inkább az originális termékeké a főszerep, addig Oroszországban a generikus készítmények dominálnak, és még a hetvenes, nyolcvanas években bevezetett termékeknél is látványos növekedést lehet elérni. Az alapvetően generikumokra szakoso-dott Egis számára pedig ez vitathatat-lan előny, és ennek fényében egyáltalán nem tűnik túlzónak az Oroszországba irányuló export idei (szeptember végéig tartó) üzleti évre kitűzött 25 százalékos növekedési célja.
Kutatás
Nem Oroszország azonban az egyetlen, ahol jól fogynak a „régi” szerek: Japánban és a kelet-európai piacon például még most is tekintélyes forgalma van annak a szorongásoldónak, amelyet a hatvanas évek második felében fejlesztettek ki az Egisnél. Minthogy ezen a hatásterületen érték el a legnagyobb kutatási sikereket, a cég jelenleg is hasonló új hatóanyagok fejlesztésére fordítja – a generikus cégek körében kiugróan magas, árbevételének 8 százalékát kitevő – K+F kiadásainak közel 40 százalékát. Tavaly októberben három, decemberben pedig egy új generikus szerrel, köztük egy jó piaci szerepléssel kecsegtető vérnyomáscsökkentővel jelentek meg, és a 2004/2005-ös üzleti évben még legalább két-három új generikus terméket terveznek bevezetni. 
Ugyanakkor az Egis magyarországi forgalmának több mint négytizedét immár originális licenctermékek teszik ki, és a hatóanyag-kutatásnak a jövőben is fontos szerepet szánnak tevékenységükben. „A sikeres pre-klinikai szakaszt követő lényegesen drágább, klinikai vizsgálatokhoz kell stratégiai partnert találnunk” – vázolja az elképzeléseket Marosffy László. Valószínűnek tűnik, hogy a cég részvényeinek majdnem 51 százalékát tulajdonló francia gyógyszercéggel, a Servier-vel sikerül megállapodást kötniük egy molekula klinikai kutatásáról, ami új távlatokat nyithat számukra.
A hirtelen növekedés természetesen nem csupán reményeket, de aggodalmakat is kelthet. Marosffy László azonban igyekszik ezeket eloszlatni; mint mondja, egyetlen megalapozottan növekvő vállalat sem tekinthet reálisnak 2,5-szeres eredménynövekedést, de nem is a rövid távú tervezés a fontos: középtávon kell meggyőző eredményeket elérni. Ennek megfelelően Marosffy szerint a belföldi értékesítésben 10, a kelet-európai piacokon pedig 20 százalékos, több éven át tartó bővülési cél a mérvadó.
