Magyarország 2005 január 31-ig a magyar SAPS-borítékban első évben rendelkezésre álló 306 millió euró 17 százalékának, összesen 51 millió eurónak a kifizetését jelentette le Brüsszelben – számolt be egy birtokába került uniós bizottsági jelentésre hivatkozva a BruxInfo.
Ennél rosszabb százalékos arányt a közvetlen támogatásokat az egységes területalapú rendszerben (SAPS-ban) kifizető 8 új tagállam közül egyedül Ciprus mondhat magáénak (16 százalék, vagy 2 millió euró). Hasonló idő alatt az észtek a rendelkezésükre álló összeg 99, a szlovákok 93, a csehek 81 százalékát kifizették és lejelentették már január végéig, de a legtöbb direkt támogatásban részesülő lengyelek is 59 százaléknál tartottak. Február végén ugyanakkor a kormány részéről arról beszéltek, hogy a kedvezményezettek háromnegyede kapta kézhez a jövedelemtámogatást, igaz a tüntető gazdák szerint ez a teljes összegnek csak körülbelül 40 százaléka volt.
SAPS-kifizetések (millió dollár)
Forrás: Európai Bizottság | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A lengyelek ravaszabbak voltak
A Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztériumban részben azzal magyarázzák Magyarország lemaradását, hogy hazánknak nagyságrendekkel több közvetlen támogatást, nagyságrendekkel több kedvezményezettnek kell kiosztania, mint Lengyelország kivételével más új csatlakozóknak. Lengyelország ugyanakkor, amelynek SAPS-borítékja több mint kétszerese a magyarénak és a kifizetésre jogosult gazdák száma is sokkalta nagyobb, a január végi állás szerint jóval hazánk előtt járt a gazdák kifizetésében. 
Ennek egyik oka szakértők szerint az lehet, hogy a lengyeleknél a birtokhatárok történelmileg „kőbe vannak vésve”, továbbá Varsó tavaly még a kataszteri adatok és nem az átállás miatt jóval bajosabb műholdas egységes parcella-azonosító rendszer alapján fizette ki a gazdák járandóságát. A lengyelek azzal a lehetőséggel éltek, amely csak 2005-re teszi kötelezővé a kataszteri nyilvántartásnál jóval pontosabb műholdas felvételek készítését. Magyarország ugyanakkor egyszerre vezette be az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS-ot) és a műholdas parcella-azonosító rendszert, ami elemzők szerint láthatóan túl nagy feladatot jelentett az intézményi apparátus számára.
Magyarországon 201 ezer támogatási kérelmet kellett feldolgozni, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy az eredetileg kataszteri alapon benyújtott kérelmeket össze kellett vetni a műholdas parcella-azonosító rendszerrel, és ahol eltérést találtak, ott a hiba korrigálását kellett kérni a kérvényezőktől. A kormány szerint körülbelül 50 ezer olyan támogatási kérelmet találtak, ahol „az adatokat hibásan nyújtották be”. Az eltéréseknek többnyire az az oka, hogy a kataszteri adatok jóval elnagyoltabbak és olyan tereptárgyakat, például erdősávot is tartalmaznak, amelyet a műholdas parcellaazonosításra épülő uniós rendszer nem ismer el.
Túljelentették magukat a gazdák
Az Európai Bizottságnak arról is tudomása van, hogy a magyar agrártermelők a SAPS-kifizetések számára előre megállapított maximális területnagyságnál nagyobb területalapú támogatásra nyújtottak be igényt, ezért az egy főre lebontott hektáralapú kifizetés mértékét csökkenteni kell majd, hogy az ország nehogy túllépje a küszöbértéket. A kormány valójában felkészült erre az eshetőségre, hiszen a közvetlen kifizetések 80 százalékát folyósították eddig és 20 százalékot visszatartottak az esetleges korrekciókra. A gazdák így a „túllépés” miatt a fennmaradó 20 százaléknál valamivel kevesebbet tehetnek majd zsebre a direkt támogatásból, amely alapesetben hektáronként (illetve minden egyes szarvasmarha után) 70 euró lett volna.
Szakértők ugyanakkor úgy vélik, hogy a tavalyi botladozások valószínűleg nem ismétlődnek meg 2005-ben és 2006-ban, mert a következő igénylések benyújtása előtt a hivatal az előző évi kérelem adatait küldi majd ki a gazdálkodóknak, akiknek csak a változásokat kell jelezniük.
Talán idén 
Az uniós agrárszubvenciók sorában az egységes területalapú támogatások mellett egyéb csatornák is rendelkezésre állnak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) január végi tájékoztatása szerint 2004 december 31-ig összesen 27,9 milliárd forint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részlegéből és a nemzeti költségvetésből „társfinanszírozott” támogatást fizettek ki, közel 103 ezer kedvezményezettnek.
A területalapú hozzájárulások mellett a másik nagy tételt a SAPARD támogatások teszik ki, a tavaly összesen aktuálissá vált és teljesített 1228 kifizetés összege 14,9 milliárd forintra rúgott. A néhány egyéb jogcímre (szárított takarmányokra, iskolatejre, kazein-felhasználásra, rizsintervencióra) az elmúlt évben az előbbieknél még jóval szerényebb összeget folyósítottak, hiszen a támogatási rendszer jelentős hányada még majd csak ebben az évben teljesedik ki.
