Az életvitelre is figyel az APEH

Nagy nyomás nehezedik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalra (APEH) az utóbbi időben a Pénzügyminisztérium részéről, ennek nyomán pedig az adófizető cégek és magánszemélyek is fokozottabb ellenőrzésekre számíthatnak. A legfrissebb hírek szerint a luxusingatlanban élő, luxusingóságokkal bíró, luxusutakra befizető állampolgárok kerülhetnek a hatóság kiszemeltjei közé.

2004-ben 2,7 milliárd Vagyongyarapodás ellenőrzése végett az elmúlt évben is több vizsgálatot folytatott az APEH. 2004-ben a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseken belül másfél százalékos részarányt képviseltek ezek a vizsgálatok, és ezek révén összességében 2,7 milliárd forintos adókötelezettséget állapított meg a hivatal.

Luxusvilla, luxusautó

Az adóbevételek hatékonyabb behajtására irányuló törekvés már több hónapja érezhető. Emlékezzünk csak vissza az uniós tagállamokkal kereskedő cégek nagy port kavart áfa-követeléseinek visszatartására, illetve az ezzel is összefüggésbe hozható személyi változásokra, amelynek végkifejleteként Király László György „trónjára” januárban Szikora János került.

Az APEH kérgesedő keze a hírek szerint immár nem csak a vállalkozásokat éri utol, de úgynevezett vagyongyarapodásos ellenőrzések lefolytatása révén a „gyanúsan” nagy lábon élő magánszemélyeket is. A Világgazdaság értesülései szerint a hivatal idén 500 ilyesfajta vizsgálatot tervez, ezek célkeresztjében többek között olyan magánszemélyek állnak, akik például nagy összegű tagi kölcsönt nyújtottak saját vállalkozásuknak, közérdekű bejelentés érkezik róluk, illetve más adóvizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy az illető adózatlan jövedelemre tett szert. Figyelemfelkeltő lehet például az APEH szemében az, ha valaki rendszeresen vesz részt luxusutazásokon, nagy értékű villája vagy nyaralója van, méregdrága autót vagy yachtot tart, miközben adózott jövedelme minimális, mondjuk folyamatosan veszteséges vállalkozása miatt.

Korábbi sajtóértesülések szerint a vagyongyarapodásos vizsgálatok révén igyekeznék kifehéríteni a hálapénzeket is. Lovas György, az APEH szóvivője erről a Magyar Hírlapnak nyilatkozott, mondván: az egészségügyi kormányzat külön kérte az adóhivatalt, hogy – a hálapénzellenes küzdelem jegyében – segítsen az adózatlan jövedelmek feltárásában. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta: nem szállt rá az adóhivatal az orvosokra.

18 ezer végrehajtás januárban Az APEH területi igazgatóságai januárban 17 930 végrehajtási eljárást indítottak, 35,77 milliárd forint tartozás behajtására – közölte az APEH. Január végén összesen 191 427 adózó ellen volt folyamatban végrehajtás, tartozásuk összege 382,83 milliárd forint, amelyből 35 milliárd forint hátralékra fizetési könnyítés, bírósági felfüggesztés, illetve egyéb ok miatt szünetelő eljárás. Végrehajtási eljárás keretében 17,8 milliárd forint folyt be. A beszedett összegből a fizetési könnyítési határozatokra és a végrehajtás foganatosítását követően az adósok 11,2 milliárd forintot fizettek meg. Az azonnali inkasszókból 6,318 milliárd forint, ingóság értékesítéséből 10 millió forint, az ingatlanokból 11 millió forint készpénz folyt be. Egyéb végrehajtás (például követelésfoglalás, üzletrész foglalás) keretében 251 millió forintot szedett be az adóhatóság. A területi igazgatóságok januárban 53,45 milliárd forint tartozásra bocsátottak ki inkasszót. A lefoglalt vagyon értéke 5,66 milliárd forint. Ebből ingó vagyontárgy foglalást 3,54 milliárd forint értékben foganatosítottak. Az ingatlan foglalások 1,3 milliárd forint becsértéket tesznek ki. A többi foglalást 795 millió forint értékben egyéb ingóvégrehajtás keretében foganatosították, elsősorban követelés foglalást – 330 millió forintot – érintően. Behajthatatlanság címén ugyanakkor 1,08 milliárd forint, méltányosságból 273 millió forint, elévülés miatt 2,202 milliárd forint tartozást töröltek.

A vizsgálandó célszemélyek kiválasztása egyébként is több aggályos kérdést vet fel. Az adatvédelmi biztos ajánlása például nem támogatja, hogy a luxusutak befizetőiről, vagy nagy értékű autók és lakások vásárlóiról általánosságban informálódjanak az adóhivatal munkatársai az érintett hivataloktól, jóllehet még így is marad eszköz a hatóság kezében. A bevallások adataiból nyerhető kontrollinformációk, cégnyilvántartások, közérdekű bejelentések és rendőrségi jelzések alapján a kirívó esetek nagy valószínűséggel számíthatnak a revizorok kopogtatására.

Céges célvizsgálatok

Az adóhatóság a vállalkozások esetében is nagyobb szigorral és körültekintéssel igyekszik eljárni az elkövetkező időkben. A PM néhány nappal ezelőtt ugyan az uniós adószámmal rendelkező vállalkozások teljes körű áfa-ellenőrzésének leállítására adott utasítást, mindez azonban nem jelenti azt, hogy vége lenne az efféle ellenőrzéseknek (a mintegy 500 ezer cégből 75 ezernek van uniós adószáma, ezek közül 6 ezret érintett a teljes körű vizsgálat). Katona Tamás, a PM politikai államtitkárának bejelentése szerint az APEH innentől kezdve célzott ellenőrzéseket hajt végre.

A vállalkozásoknál továbbá nagyobb szigorral kérik számon az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését is.
Sajtóértesülések szerint többezer munkáltató számíthat büntetésre, amennyiben nem elektronikus úton vagy gépi adathordozón teljesíti kötelezettségét, jóllehet az adótanácsadók egyesületének nyílt levélben megfogalmazott érvelése szerint sok ezer vállalkozónak nincs is számítógépe, vagy ha van is, nincs internetes kapcsolata.

Szintén a cégeket „fenyegetik” az utóbbi időben gyakrabban előforduló országos razziák, amelyek során nagyobb ünnepnapokon (például népszerűbb névnapokon) a számlaadási kötelezettség betartását ellenőrzik. Ilyenekre tavaly is számos példa akadt, ezek során az ellenőrzötteknek durván fele nem adott bizonylatot, és átlagosan 60-70 ezer forint körüli bírságot róttak ki rájuk.