Az iratok visszatartását a szervezetek részben azzal indokolták, hogy a jogszabály kötelező hatálya csak 1990 februárjáig terjedő időszak dokumentumaira terjed ki, miközben a legnagyobb nyugdíjazások és önkéntes távozások 1990 novemberében zajlottak.
A bizottság három tagja kifejtette, hogy találtak iratmegsemmisítésre utaló jegyzőkönyveket de nem tudják, hogy konkrétan hányat semmisítettek meg.
Vida István a bizottság soros elnöke ugyanakkor elmondta: “kávézás közbeni pletykákból” az derült ki a számukra, hogy először szabályos utasításokra történtek a megsemmisítések, és az utolsó percben amikor kiderül, hogy itt egy éles váltás lesz, akkor történik az, hogy jegyzőkönyvek nélkül megsemmisítenek iratokat”. Iratmegsemmisítésre utalnak még azok a kartonok is, melyek sorában a számozás alapján hiányosságokat találtak.
Vida István közölte, hogy három lista készül. Az első a levéltáraknak átadott iratok felsorolása. Ezeknek a titkosítását feloldották, a dokumentumok kutathatók. Itt találhatók a többi közt az úgynevezett hálózati anyagok, például több ezer beszervezési- és munkadosszié, illetve a Belügyminisztérium személyzeti anyagai is. A másik, a szigorúan titkos listában szereplő iratokat csak a Legfelsőbb Bíróság kijelölt bírája nézheti át, és dönthet arról, hogy azok átadhatók-e a levéltárnak, vagy a szolgálatoknál kell maradniuk. A harmadik listában szereplő iratokról pedig ez a bizottság döntheti el, hogy levéltárba, vagy a titkosszolgálatokhoz kerüljön.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
