Nehéz a helyzet, mondja a Kamara

Ellentmondást érzékelhető a reálgazdaság és a pénzügyi folyamatok között, ez pedig csökkenti az ország versenyképességét – állítja egy csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmányában a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Az évek óta tapasztalható feszültség miatt mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika irányítói vesztettek hitelességükből. Ez abban is megnyilvánul, hogy a

Parragh László. Fotó: MTI

reálgazdaság szereplői már nem foglalkoznak a jegybank és a pénzügyi kormányzat közti konfliktussal, s megszólalásuk relevanciája is csökkent – mondja Parragh László, a kamara elnöke.

Mindez nemcsak az ország megítélését, hanem a kormányzat és a jegybank hitelességét is rontja, de a vita negatívan hat az ország versenyképességére is.  Kamarai számítások szerint a 2004-ben bekövetkezett forinterősödés megközelítőleg 170 milliárd forint kárt okozott a hazai gazdaságnak. Az importőrök révén azonban mintegy 325 milliárd forint hasznot is hajtott, bár a pozitív szaldó előnyei nem csapódtak le a fogyasztóknál, s az olcsóbb import gondot okoz a hazai iparnak.

Javaslat: összeborulás Az MKIK javaslata szerint a döntéshozóknak a pártviták helyett a közgazdasági törvényszerűségekre kellene koncentrálni. A pénzügyi tárca és a jegybank alakítson ki közös álláspontot, hogy erősítsék a pénzügyi és árstabilitást, hangolják össze a monetáris és fiskális politikát. Nem szabad egyes prioritásokat abszolutizálni, s el kell kerülni, hogy egyes célok a másik rovására érvényesüljenek. A fiskális és monetáris politika összhangjának megteremtéséhez hozzájárulna a reálszféra, a fiskális és monetáris szféra közötti folyamatos együttműködés és párbeszéd.

Hitelvesztés és hiányzó eltökéltség

Ugyanakkor hiányzik a kormányzat részéről a kellő eltökéltség a gazdaság struktúrájának reformjára. A megszorítások rövid távú célokat szolgálnak, legtöbb esetben felszínesek, és a kormánynak nincs  megfelelő jövőképe.

A kormányzat hitelvesztését csak fokozza, hogy soha nem teljesülnek rövid távú célkitűzései. Emiatt többször, legutóbb 2010-re kellett módosítani az euró bevezetésének céldátumát. A magyar gazdaság pénzpiaci sebezhetősége is nőtt, mert a hitelesség megingása miatt egyre inkább kell rövid távú pénzekre támaszkodni.

Sebezhető vállalkozások

Parragh szerint ugyan mindenkit érint a magas alapkamatszint és az emiatt túlértékelt forint problémája, de az érintettek legkevésbé felkészült rétegét a lakosság mellett a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor adja. Itt ugyanis nem áll rendelkezésre a megfelelő pénzügyi háttér, nem tudják, mikor kell pozíciót és valutát váltani.

A túl erős forint és a magas alapkamat miatt erősödik a tendencia, hogy a hazai cégek mind nagyobb része adósodik el külföldi devizában. Ez csak addig lesz tartható, amíg a forint a jelenlegihez hasonlóan erős pozícióban van.

A kamara szerint hiába hozták létre kedvezmények egész sorát, ha azokat a hazai kkv-szektor nem képes igénybe venni. A támogatások ugyanis nem képesek ellentételezni a magas alapkamat negatív hatásait.

Gyengébb fortintot!

Elképzeléseit a kamara egy felméréssel próbálja igazolni. A több mint 1500 vállalat megkérdezésével az MKIK Gazdasági és Vállalkozáselemző Intézete által végzett kutatás szerint a magyarországi cégek többsége a jelenleginél gyengébb, 251-260 forintos euróárfolyamban érdekelt. Ugyanakkor Parragh azt is állítja, hogy a cégek számára legfontosabb az árfolyam stabilitása, ezért fokozatos alapkamat-csökkentés és lassú árfolyamgyengülés lenne az ideális.

Ez szükséges a gazdaság versenyképességének megőrzése és javítása érdekében. Ezt csak közösen tudja elérni a jegybank és a pénzügyi kormányzat. A feladat oroszlánrésze az MNB hatásköre, de az első, egyensúlyjavító és strukturális változásokat is magában foglaló lépést mindenképpen a kormányzatnak kell megtennie.

Az MKIK szerint máris megérett a helyzet az 50, esetleg 100 bázispontos kamatcsökkentésre. Ez mérsékelné a forint felértékelésének irányába ható nyomást, s 10-15 forintos euróárfolyam-csökkenést idézne elő, ami kedvező a hazai gazdaságnak, s legfeljebb fél százalékpontos inflatorikus hatása lenne. A 100 bázispontos kamatcsökkentés egy év alatt mintegy 70 milliárd forintos tehercsökkenést is jelentene a központi költségvetésnek.