Jukosz-ügy – a nevető második

Moszkvában megerősítették az orosz hatóságok kereszttüzében összeomlott Jukoszt ellenőrző Menatep csoport tulajdonosváltását. A volt Jukosz-vezér, az adócsalás vádjával előzetes letartóztatásban ülő Mihail Hodorkovszkij orosz oligarcha elismerte, hogy közeli barátjára, részvényes társára, Leonyid Nyevzlinre ruházta át a Jukosz olajcéget ellenőrző Menatep csoportban birtokolt 59,5 százalékos részesedését.

Másodikból első Hodorkovszkij a Menatep holding 9,5 százalékát közvetlenül, 50 százalékát pedig egy vagyonkezelő cégen keresztül birtokolta. A gibraltári bejegyzésű Menatep 61 százalékát ellenőrzi a Jukosznak. Nyevzlin – aki 2003 őszén Izraelbe távozott, ahol állampolgárságot is kapott – eddig a Menatep 8 százalékát birtokolta, és a csoport második emberének számított.

A tulajdonjog automatikusan átszállt

Mint kiderült, a tulajdonosváltásra automatikusan került sor a tavaly december 19-ei kényszerárverés után, amely megfosztotta a Jukoszt fő termelő egységétől, a Juganszkneftegaztól. A Menatep tulajdonlási sémája ugyanis előirányozta az ellenőrző pakett rendelkezési jogának átszállását egy másik részvényesre, ha Hodorkovszkij meghal, bíróság elítéli, elrabolják, vagy a Jukosz elveszti vagyonának jelentős részét.

Az ügy előzménye az, hogy az orosz hatóságok, amelyek 27 milliárd dollárnyi adóhátralékot követelnek a Jukosztól, december 19-én elárverezték annak fő termelő egységét, a Juganszkneftegazt 8,8 milliárd dolláros kikiáltási áron. A Jukosz ugyan ennek megakadályozására a dél-texasi bírósághoz fordult, hogy a céget a nemzetközi hatályú amerikai csődtörvény védelme alá helyezze, ám az orosz hatóságok jelezték, hogy az Oroszországban bejegyzett Jukosz csődjéről csakis az orosz jog szerint, orosz bíróságon lehet dönteni. Az orosz jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a csődügyeket ott kell elbírálni, ahol az adós honos, éppen ezért a Jukosz-ügy nemzetközi döntőbíróság elé sem kerülhet, amíg az oroszországi eljárás le nem zárul, hiszen orosz cég jogvitájáról van szó az orosz állammal.

Hodorkovszkij felkínálta Mihail Hodorkovszkij, aki a moszkvai bíróságon adócsalással és privatizációs csalással vádolnak, többször felkínálta a Jukosz ellenőrző pakettjét az orosz kormánynak a cégen számonkért, 27 milliárd dollárra rúgó adóhátralék rendezése fejében, de nem jött létre egyezség. A Jukosz tőzsdei értéke 1,49 milliárd dollárra zsugorodott a Hodorkovszkij 2003. októberi letartóztatása előtti 41 milliárdról.

Regényes visszaállamosítás

Maga az árverés sem volt mentes a regényes fordulatoktól. Előbb ugyanis arról szóltak a hírek, hogy a Kreml-közeli Surgutneftyegaz magán olajcég szerezhette meg a Jukosz fő termelőegységét 8,3 milliárd dolláros áron. Egészen pontosan, a Surgut osztályvezetője, Igor Minibajev tette az egyetlen és győztes ajánlatot a titokzatos Baikalfinansgroup színeiben.

A nem sokkal korábban december 6-án Tverben bejegyzett Baikal igazgatóját, Valentyina Davletgarejevát a Surguthoz kötődő cégek (Sovereign és Forum-invest) társtulajdonosaként tartották számon, a Baikalt alapító Reforma cég vezérigazgatója pedig tavaly őszi adat szerint Alekszandr Konobijevszkij Surgut-menedzser volt. Néhány nappal később aztán az is napvilágra került, hogy a Rosznyefty állami olajcég megvette a Juganszk árverésén nyertes titokzatos vállalat, a Baikalfinanszgroup száz százalékát: így az orosz állam lett a cég új tulajdonosa.

Moszkvai módszerek Hodorkovszkij a legutóbbi tárgyaláson élesen bírálta az orosz ügyészek törvénysértő módszereit, akik szerinte közvetlenül a bírósági ülések előtti hallgattak ki egyes tanúkat, kényelmetlen ügyiratokat távolítottak el és a sajtóban elsikkasztott dollár milliárdokról nyilatkozgattak, nemcsak a bíróságot befolyásolva, hanem rossz fényt vetve magukra és az országra is.

Szerencsés vetélytársak

A „lefejezett”, majd fő termelőegységétől is megfosztott, végsőkig kivéreztetett Jukosz már elkészítette azt a leépítési tervet, melynek végrehajtásával a vállalatóriás moszkvai központjában dolgozó több ezer embernek mintegy fele távozik. A Jukosz központi igazgatóságának több irodája is van Moszkvában, továbbá az orosz fővárosban van a kitermeléssel foglalkozó adminisztratív központ, valamint a finomítói és a marketing igazgatóság is. A terv szerint nem tennék az embereket azonnal az utcára, sokuktól önkéntes távozásukkal szeretnének megválni. A szóvivő hangsúlyozta, hogy csak a központi apparátust építenék le, a termelésből senkinek sem kell távoznia.

Természetesen nemcsak vesztesei, hanem nyertesei is vannak a Jukosz-ügynek. Például a Lukoil olajtársaság, amely a Jukosz szétszedése után a legnagyobb orosz olajvállalattá lépett elő, s a napokban közölte tavalyi harmadik negyedévi adózott eredményét, amely kétszerese az egy évvel korábbinak. A Lukoil 2004. harmadik negyedévi adózott eredménye elérte a 1,4 milliárd dollárt, miközben még az optimista elemzők sem számítottak 1,1 milliárd dollárnál többre.