Délkelet-Ázsia – felfüggesztett adósság

Az úgynevezett Párizsi Klub szerdai közleménye szerint a december 26-ai földrengést követő szökőár sújtotta országoknak nem kell adósságaikat törleszteniük addig, amíg a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem méri fel, hogy mennyi támogatásra van szükség a térség újjáépítésére. A fizetés felfüggesztésének lehetőségét minden érintett országnak felajánlják, és az erről szóló döntés azonnali (január 12-ei) hatállyal életbe lépett – közölte Jean-Pierre Jouyet, a hitelezőcsoport elnöke.

A Párizsi Klub Az első ízben 1956-ban, azóta viszont évente 10-11 alkalommal ülésező Párizsi Klub a világ 19 legnagyobb hitelező országát tömöríti, állandó tagjai: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Kanada, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Japán, Hollandia, Norvégia, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok. Az informális klub fő célkitűzése, hogy a külföldi adóssággal terhelt országok fizetési nehézségeire megoldást találjon.

Nem mindenki kér belőle

A Párizsi Klub szerdán kiadott kommünikéje a törlesztési moratóriumot csak átmeneti lépésnek tekinti, addig, amíg a kárfelmérés végleges számainak ismeretében további lépésekről, konkrétan például az adósságállomány egy részének elengedéséről tudnak dönteni. James Wolfensohn, a Világbank elnöke szerint ugyanakkor ez hetekbe, de lehet, hogy hónapokba is beletelik.

Az adósság bizonyos hányadának végleges elengedéséről tehát jelen pillanatban még nincs szó, jóllehet mind a cunamiövezetből, mind pedig a fejlett világ országaiból is hallani időről időre ilyen igényeket. Gordon Brown brit pénzügyminiszter például a BBC rádióban már január első napjaiban felvetette, hogy annak nem sok értelme van, ha a nyugat “egyik kezével segélyt ad, a másik kezével ugyanezt visszaveszi” adósságtörlesztés formájában. Emiatt ő akkor azt sem tartotta kizártnak, hogy a törlesztési kötelezettség felfüggesztését a katasztrófától sújtott országok bizonyos adóssághányadának végleges leírása fogja követni. 

A január 12-én hivatalosan bejelentett törlesztési moratórium lehetősége iránt Indonézia, Srí Lanka és a Seychelle-szigetek érdeklődött leghamarabb, bár hivatalos kérés még nem futott be a Párizsi Klubhoz. Thaiföld ugyanakkor jelezte, hogy nem kíván élni a lehetőséggel. Attól tart, hogy az ronthatna az ország hitelbesorolásán, és ezzel megdrágulnának későbbi hitelfelvételei. Támogatta az adósságok visszafizetésének felfüggesztését a japán pénzügyminiszter-helyettes, de csütörtöki nyilatkozatában kijelentette: a szökőár sújtotta országoknak sem az adósságok elengedésére, sem a tartozások átütemezésére nincs szükségük.

Súlyos terhek A Világbank adatai szerint az érintett országok külföldi tartozása együttesen több mint 360 milliárd dollárt tesz ki, ebből a leginkább sújtott Indonéziáé 132 milliárd. Indiáé 104, Thaiföldé 60, Malajziáé 49, Srí Lankáé közel 10, Szomáliáé 2,7 milliárd, a Seychelles szigeteké 560 millió, a Maldív szigeteké pedig 270 millió dollár. A cunami által két legsúlyosabban érintett ország – Srí Lanka és Indonézia – évente egyaránt 3-3 milliárd dollárt költ adósságtörlesztésre, ez a térséget ért károkhoz képest igen jelentékeny összeg. Összehasonlításképpen: csupán Banda Acehben, a legnagyobb károkat elszenvedett indonéz tartományban 2,2 milliárd dollárra becsülik az elkövetkező öt év újjáépítési költségeit, tehát már pusztán egy évnyi törlesztés elengedése óriási könnyebbséget jelenthetne.

Kereskedelmi kedvezmények

A Párizsi Klub adósságenyhítő intézkedéseivel párhuzamosan az Európai Unió is további kereskedelmi engedményeket kíván életbe léptetni az euro.hu értesülései szerint. Az Európai Bizottság által kidolgozott, úgynevezett Kivételes Preferenciális Rendszer (GPS) kedvezményes piaci feltételeket – előnyös importfeltételeket – kínálna a harmadik világbeli országoknak, főként Sri Lankának, Thaiföldnek, Indiának ás Indonéziának. A kereskedelmi engedmények az eredeti tervek szerint az év közepén léptek volna életbe, de az uniós országok a katasztrófa miatt korábbra időzítenék a programot.

Az új rendszerben Sri Lanka például vámmentességet kapna minden GPS-exportterméke esetében, beleértve textil- és készruha exportját is. India, Indonézia és Thaiföld kedvezményes adórendszert élvezne, illetve mentesülne bizonyos mennyiségi korlátok alól, főként a tengeri hal termékek exportját illetően – áll a bizottság nyilatkozatában. A katasztrófa ugyanis jó néhány kulcsfontosságú gazdasági ágazatot is súlyosan érintett, például több mint félmilliárd dolláros kárt okozott a thaiföldi garnélafarmokon, s halászfalvak egész lakossága veszítette el megélhetési lehetőségét azáltal, hogy a halászat eszközei megsemmisültek. A GPS-hez hasonló kereskedelmi intézkedések révén megkönnyíthető a z érintett országok európai piacokhoz való hozzáférése, és közvetve segíteni lehet a szökőár sújtotta vidékek újjáépítését – idézi az euro.hu Peter Mandelson kereskedelmi biztos szavait.

Fotó: AP