Várszegi a Fotex-csoport jövőjéről

A Fotex-csoport legutóbbi egy évének történései közel sem csillognak fényesen. A Fotex-csoport több mint 50 százalékát birtokló, „nagy játékos” hírében álló Várszegi Gábornak drasztikus átalakításba kell kezdenie ahhoz, hogy az egykori sikerek eredményeként a leggazdagabb magyarokat felsoroló toplisták dobogós helyezésére is elegendő cégvagyona ne erodálódjon – írja a Figyelő legújabb száma.

Zuhanó eredmény A legfontosabb leányvállalatok közül nyolcnak csökkent az árbevétele 2004-ben, így a csoport nemzetközi standardok szerint konszolidált árbevétele a 2003-as 51,8 milliárd forintról 2004-ben 41 milliárd körüli tartományba esett vissza. Ennél is intőbb jel, hogy a korábban évről évre megtermelt 600 millió és 2,1 milliárd forint közt mozgó csoportszintű nyereség eltűnt: a múlt év harmadik negyedévének végéig elszenvedett 688 millió forintos konszolidált veszteség nem nagyon csökkenhet a 2004-es év egészét tekintve sem.

Idén nyereséges lesz

Várszegi azonban optimista és meggyőződése, hogy a Fotex 2005-ben már nemhogy nullszaldót, hanem egyenesen tekintélyes nyereséget ér majd el. Ennek zálogát a drasztikus átalakításban látja: a csoport a jövőben a magasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, de még inkább a Sugár üzletközponthoz hasonló kereskedelmi ingatlanok fejlesztése irányában halad tovább. A nagy port kavaró bezárások tehát – Várszegi szerint – csak részei egy átfogó stratégiának, amellyel a hatalmas Fotex-birodalmat igyekszik újraformálni.

Kivonulás a kiskereskedelemből

Várszegi a Figyelőnek elmagyarázta, hogy a Fotex miért csökkenti részvételét a kiskereskedelemben. A cég bezárja a még megmaradt Keravill üzleteket (az egyre kevesebb üzlettel működő Keravill árbevétele a 2001-es 18,1 milliárd forintról 2003-ra 14,8 milliárdra, 2004-re pedig 10 milliárd alá csökkent), és átalakítja az Azúr-hálózatot. „El akarjuk különíteni egymástól az ígéretes, illetve a folyamatosan új kihívásokkal szembekerülő üzletágakat. A rendszerváltás előtti időből megmaradt kereskedelmi hálózatok nehezen tudják felvenni a versenyt a sokszor a beszerzési árnál is olcsóbban értékesítő, tőkeerős nyugati nagyvállalatokkal.”

Az Azúr hálózattal kapcsolatosan az üzletember elmondta: „akár azt is elképzelhetőnek tartom, hogy az ország uniós csatlakozásával nyitottabbá váló piacra ebben a profilban egy új külföldi szereplő szívesen belépne, és megvenné a hálózatot.”

A jó pár hete „átalakítás alatt” lévő Fotexnet internetes áruházzal kapcsolatban Várszegi közölte, hogy sok fejfájást okozott a bonyolult internetes áruházi rendszer működtetése, amely ráadásul részben a Keravill termékeire épült. „A több százezerféle árucikk miatt pedig olyan bonyolulttá vált a csomagküldő áruház logisztikai kiszolgálása, hogy nem éri meg.” A Fotex megtartja a kereskedelmi áruházat, de a kiszállításokat már a partnerek fogják végezni – a Fotexnet csapata így a jövőben inkább az internetes szoftverek és megoldások szállítója lesz.

Várszegi elmondta, hogy a Domus bútoráruház változatlanul nyereséges, a minőségi bútorokat készítő Balaton Bútor és az Ajka Kristály (amelynek a 2000-ben elért 5,36 milliárd forintos árbevétele az erős forint és a dollár mélyrepülése miatt 2004-re 3,2 milliárd forint körülire olvadt) viszont szenved a gyenge dollár miatt – bár a Fotex kötött árfolyamfedezeti ügyleteket. „Ha az Ajka Kristály nem kap munkahely-megtartó támogatást, el kell bocsátania embereket. Pedig normális árfolyam mellett Ajka könnyedén elér egymilliárd forintos nyereséget” – nyilatkozta Várszegi.

Nem spekulál Bár a részvénypiacon többször is felmerült az a pletyka, miszerint maga Várszegi spekulálna a Fotex-papírokkal, az üzletember ezt határozottan tagadta az interjúban: „kívülállók kockázatosnak tartják a részvényt, én magam pedig nem adok-veszek, nem befolyásolom az árfolyamot.” A Fotex részvényárfolyama idén 12 százalékot erősödött, a szerdai kereskedést 159 forinton zárta a papír.

Merre tovább?

Várszegi cégének ú stratégiai irányairól is beszélt a Figyelőnek. „A szolgáltatások fejlesztésében látom a jövőt, amelyek magasabb hozzáadott értékkel, nagyobb haszonnal értékesíthetők a következő években, s nem feltétlen kell az óriáscégekkel kereskedelmi versenybe bonyolódni.” Az üzletember szerint ilyen lehet például az optikai szolgáltatás, a márkás kozmetikumok szolgáltatásokkal együtt történő értékesítése.

Ingatlanban erősítenek

A Sugár üzletközpontot egy évvel ezelőtt vásárolta meg a Fotex, ami az ingatlanhasznosítás felértékelődését mutatja a csoporton belül. Piaci információink szerint a Fotex-csoport 2,5 milliárd forintot költött a Sugár üzletközpont épületének a megszerzésére, s azt további 2,5 milliárdos beruházással újítja fel. „Ha megnézzük a népszerű bevásárlóközpontokban négyzetméterenként és havonta kért 30-40 eurós bérleti díjakat, akkor könnyen belátható, hogy a Sugárhoz hasonló fejlesztésekben nagy fantázia van” – kommentálta Várszegi, hozzátéve, hogy szívesen fektet be hasonló területen, szerinte a következő években ezt a tevékenységét biztosan számítható hozammal végezheti majd a csoport. Bár szakértők szerint a belvárosi helyiségek leértékelődnek, mert a hagyományos, utcai kiskereskedelem visszaesik, Várszegi szívesen vásárolna a kulcsfontosságú bevásárló utcákban üzleteket. „A visszaesést átmenetinek tartom. Nyugat-Európában már lezajlott az a jelenség, ami nálunk most érzékelhető, és nálunk is csak idő kérdése a felértékelődés.”

A cikk teljes változata a Figyelő január 13-án megjelenő 2. számában olvasható.