Belföld

Bővülő unió – csatlakozási menetrend

Románia és Bulgária már jövő tavasszal aláírhatja a csatlakozási szerződést, míg nagyjából ekkortájt kezdheti meg a tárgyalásokat az Európai Unióval Horvátország. A törökök „érkezését" még nem lehet időponthoz kötni.

Egyetértés alakult ki hétfőn az EU-tagállamok brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésén arról, hogy 2005 tavaszán, legkésőbb május elején kerüljön sor a román és a bolgár csatlakozási szerződés aláírására, s hogy április tájékán kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal – ez utóbbi esetben azt feltételezve, hogy az ország teljes mértékben együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel – közölte Bernard Bot, az Európai Unió soros elnökségét ellátó Hollandia külügyminisztere.

Belépés feltételekkel


Minderre azután kerülhetett sor, hogy a múlt szerdán véget értek a Románia EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások. A megállapodás közvetlen előzményeként az EU nagyköveti testülete, a COREPER lezárhatónak ítélte a két, még nyitva maradt fejezetet; a bel- és igazságügyi együttműködést, valamint a versenypolitikát. Ezek után nincs több akadálya, hogy a külügyminiszterek kedden véglegesítsék az alkut, amelyet december 16-17-én az Európai Tanács is szentesíthet.








Ami kimaradt
A csatlakozási tárgyalások lezárásának egyik érdekessége, hogy az Európai Bizottság közös álláspontra tett javaslatában nem javasolta a versenypolitikai fejezet lezárását Romániával, igaz azt sem mondta, hogy ne zárják le a joganyag-részt. „A versenyszabályozásról szóló joganyag vizsgálatakor az Európai Bizottság megállapította, hogy Romániában e szabályok alkalmazása az állami támogatások területén egyelőre nincs összhangban az európai uniós elvárásokkal. Hasonlóképpen, fontos nyitott kérdések vannak még az acélipar szerkezetátalakításában is. Mindezek alapján a Bizottság a maga részéről egyelőre nem tudta javasolni, hogy lezárják Romániával a versenypolitikai fejezetet” – nyilatkozta néhány napja a BruxInfónak Nagy Krisztina, a brüsszeli testület bővítési szóvivője.

A román kormány, amelynek a hét végén tartott elnökválasztás második fordulója előtt különösen sürgető volt a megállapodás, áldozatot is kész volt hozni az eredmény érdekében és szigorúbb feltételekbe is hajlandó volt belemenni, mint Bulgária (utóbbi nyár óta készen áll). Ennek jeleként a román fél elfogadta, hogy az Unió tagállamai szükséges esetben akár minősített többséggel dönthessenek az ország csatlakozásának egy évvel (tehát 2007 helyett 2008-ra) történő elhalasztásáról. Bulgária esetében erre csak egyhangú döntéssel nyílhat mód. Ilyen fejleményre akkor kerülhetne sor, ha Románia (és Bulgária) a csatlakozási szerződés és a tényleges belépés közti időben elmulasztaná a tárgyalásokon vállalt kötelezettségeinek teljesítését.

Brüsszelben közismert tény, hogy számos tagállam politikai okokból határozottan szorgalmazza az EU-román tárgyalások még ez évi befejezését, utat nyitva az előtt, hogy jövő év elején Romániával és Bulgáriával alá lehessen írni a csatlakozási szerződést és kezdetét vehesse a ratifikációs folyamat. A dolgok jelenlegi állása szerint tehát Románia és Bulgária 2007. január elsején együtt léphet be az unióba. A megelőlegezett bizalomnak elemzők szerint az lesz az ára, hogy Romániára minden eddiginél szigorúbb elszámoltatásra várhat.


Török téma


A holland elnökség nem tűzte a külügyminiszteri ülés napirendjére a török témát, amit az állam- és kormányfők csütörtök esti találkozójára tartogat. A színfalak mögött viszont előremozdulás történt abban a kérdésben, hogy Ankarának előzőleg el kell-e ismernie Ciprust ahhoz, hogy kitűzzék a tárgyalások időpontját. Bernard Bot, a holland diplomácia irányítója hangsúlyozta, hogy jelenleg az EU és Törökország közötti társulási egyezményt rögzítő Ankarai Megállapodás tíz új tagállamra való kiterjesztése van napirenden. Világosan utalt arra is, hogy Ciprus hivatalos elismerése várhat a tárgyalások megkezdéséig, ami amúgy sem napok kérdése. Úgy tűnik, hogy egyelőre Ciprusnak is megfelel a török döntés a kibővített Ankarai Megállapodás aláírására, ami a görögök alkotta állam de facto elismerését jelentené. Michel Barnier francia külügyminiszter azt is fontosnak nevezte, hogy Törökország valamikor a jövőben ismerje el felelősségét 1-1,5 millió örmény kiírásában.








Magyar kérdés
Hétfőn Somogyi Ferenc külügyminiszter és Baráth Etele Európa-ügyi miniszter is nyomatékkal hangsúlyozták, hogy magyar kérésre a környezetvédelem is azon témák között lesz, amelyeknél az Európai Bizottság a csatlakozásig hátralevő időben fokozottan figyelemmel kíséri majd a tárgyalásokon tett román vállalások valóra váltását. Baráth Etele felhívta a figyelmet arra, hogy az éves rendszerességgel készülő monitoring-jelentés a Tanács elé kerül majd, amely minősített többséggel foglal állást róla. Arról ugyanakkor diplomaták szerint nincs szó, hogy a bel- és igazságügyhöz, valamint a versenypolitikához hasonlóan a környezetvédelem is olyan témakör legyen, ahol súlyos hiányosságok esetén már a tagállamok minősített többsége is elegendő lesz a román csatlakozás egy évvel (2008. január 1-re) történő elhalasztásához.

Barnier megismételte, hogy Párizs 2005 második felében vagy 2006 elején kezdené meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. Az időpontról is az állam- és kormányfők döntenek majd a hét második felében, de az a legvalószínűbb, hogy 2005 második félévében, a brit elnökség idején startolhatnak a tárgyalások. A csúcs elé elfogadásra kerülő szöveg ugyanakkor egyértelműen úgy fogalmaz, hogy Ankarával csak a 2014-től esedékes költségvetési keretek kitárgyalását követően lehet majd lezárni a tárgyalásokat.


Elsősorban Franciaország, Ausztria és Dánia kardoskodik amellett, hogy a csúcs zárónyilatkozatában félreérthetetlenül rögzítsék: a tárgyalások nem feltétlenül kell a teljes jogú tagsághoz vezessenek. „Nem akarjuk a tárgyalások kudarcát, éppen ellenkezőleg azok sikerét akarjuk. De más opciót is előre kell látni. Biztosítani kell a közvéleményünket arról, hogy nincsenek előre eldöntve a dolgok” – magyarázta Michel Barnier, emlékeztetve arra a legfrissebb közvélemény-kutatásra, amely szerint a franciák döntő többsége ellenzi a török csatlakozást. Franciaországban a török csatlakozásról majd valószínűleg népszavazást tartanak.

Gyenge horvát lobbi


Horvátországgal jövő áprilisban kezdődhetnek meg a csatlakozási tárgyalások, ha Zágráb addigra hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy teljesen együttműködik a hágai nemzetközi törvényszékkel. A tárgyaláskezdés utolsó szabadlábon lévő horvát háborús bűnös, Ante Gotovina tábornok kiadatásával való összekötését Németország, Ausztria és Magyarország ellenezte, ám végül meg kellett hajolniuk mások, köztük a holland elnökség akarata előtt. Bernard Bot holland külügyminiszter sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy Carla Del Ponte hágai főügyész a közelmúltban elégedetlenségének adott hangot a horvát együttműködési készség miatt.


Nem egészen világos, hogy ki fogja megállapítani a feltétel Zágráb által történő teljesítését, miután a csúcstalálkozó elé kerülő szövegtervezet már nem említi ezzel kapcsolatban a Tanácsot. A holland külügyminiszter szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a Tanács nem vizsgálja majd meg a kérdést. Erre a módosításra egyébként francia javaslatra került sor és diplomaták szerint azt célozza, hogy jobban nyitva hagyja a lehetőséget különböző megoldások előtt. Bot külügyminiszteri technikai okokkal magyarázta az áprilisi időpont kiválasztását, amit „vélhetően a legjobbnak nevezett”.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.