Belföld

Felsőoktatás – gyökeres lesz a reform

Hosszúra nyúlt egyeztetések után a jövő év elején a parlament elé kerülhet a felsőoktatás reformjáról szóló törvénytervezet. Az eredeti javaslattal szemben megfogalmazott panaszokat jórészt orvosolta a szaktárca.

Az iskolakezdést követően lendületet kapott a felsőoktatás reformja is. Október végén rábólintott a törvénytervezetre a Rektori Konferencia, az utóbbi hetekben pedig több más, korábban számos kifogást megfogalmazó szervezettel sikerült megegyeznie a minisztériumnak, így 2005 elején akár már a Ház is tárgyalhatja a javaslatot.

Az új felsőoktatási törvény megalkotására egyfelől a bolognai folyamathoz csatlakozás, másfelől a magyar felsőoktatás jelenlegi helyzete miatt van szükség. Az egész felsőoktatási rendszert át kell alakítani. Bár a törvénytervezet több pontja is kiváltotta a felsőoktatásban tanulók és dolgozók nemtetszését, a tiltakozók többségével az elmúlt néhány hét folyamán kompromisszumra jutott a szaktárca.








Minisztériumi garancia
Nem járhatnak pórul azok a diákok, akik olyan oktatási intézményben tanulnak, amely nem képes előteremteni a működéséhez szükséges összeget. Ha egy egyetem vagy főiskola pénzügyi gondok miatt megszűnik, a szaktárca garanciát vállal az iskola nélkül maradt diákok más intézményekben való elhelyezésére – jelentette ki az FN-nek Magyar Bálint oktatási miniszter.

Főiskola után egyetem


Az egyik legtöbbet bírált elem a háromszintes képzés. Ennek az a lényege, hogy egy hároméves alap- (bachelor) és egy arra épülő kétéves mesterképzés (master) után juthatna valaki főiskolai, illetve egyetemi diplomához (a harmadik szint a doktori képzés).

Kifejezetten éles viták bontakoztak ki az irányító testületek (IT) kérdésköre kapcsán. Az eredeti törvénytervezet szerint ugyanis minden felsőoktatási intézmény élén egy 7-9 tagú testület állna, amelynek összetételét az egyetem vezetésén kívül az oktatási tárca is befolyásolhatná. A szaktárca szerint az így felálló szervezet jóval szélesebb gazdálkodási és irányítási jogkörrel rendelkezne, mint a jelenlegi vezetés. Ez ellen tiltakoztak az autonómiájukat féltő egyetemek, arra hivatkozva tartottak a túlzott politikai nyomástól, hogy a minisztérium delegáltjai a tárcától kapnák fizetésüket.

A módosított elképzelés azonban már tartalmazza az ellenzők javaslatát: az irányító testületekben a tárca delegáltjainál több mint kétszer többen lennének az egyetem részéről. Héttagú testületben például a rektor mellett négy szenátustag, közülük egy HÖK-delegált, valamint két minisztériumi megbízott dolgozna.



Felsőoktatás – gyökeres lesz a reform 9

Költségek és fizetések


A törvénytervezet kitér az egy szakra felvehető diákok létszámára is. Ezt a munkaerőpiac igényei szerint kívánják megállapítani, hogy elejét vegyék az egyes szakmákban jelentkező túlképzés problémájának. Emiatt minden évben szakágakra lebontva döntenék el, hogy a következő szeptemberben hány elsőéves kezdheti meg tanulmányait.

Törvényben rögzítenék továbbá a költségtérítéses hallgatók tandíjának mértékét. Ennek alapján a diákok az egyetemük hallgatói normatívájának 120 százalékát lesznek kötelesek félévente befizetni. A tandíj ilyen mértékű növelését úgy kívánja kompenzálni a szaktárca, hogy a költségtérítéses hallgatók számára magasabb összegű diákhitel felvételét teszi lehetővé.

A törvénytervezet tartalmaz egy, a tanárok bérezésére vonatkozó pontot is. E javaslat szerint csupán bérük 80 százalékát kapnák meg alanyi jogon, fizetésük további 20, esetleg 40 százalékát pedig teljesítményük tükrében, szakmai sikerességük figyelembe vételével érdemelnék ki.








Utcán a diákok
December elején még kaotikusnak ítélte meg a felsőoktatás jelenlegi helyzetét, és ez ellen tiltakozott több száz hallgató a budapesti Trefort kert előtt. A diákok elutasították az új felsőoktatási törvénytervezet jelenlegi formáját. A tüntetés szervezői hangsúlyozták: a demonstráció pártsemleges, a kialakult helyzet, nem pedig egy párt vagy a kormány ellen tüntetnek. A normatív finanszírozás helyett olyan finanszírozási rendszert követelnek, amely nem a mennyiségi, hanem a minőségi képzést helyezi előtérbe. Tiltakoznak a kis létszámú szakok megszüntetése és összevonása ellen, és valódi érdekegyeztetést követelnek a diákfórumok közvetlen, nyilvánosság előtti részvételével. A tüntetést nem támogatta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), és elhatárolta magát tőle az ELTE hallgatói önkormányzata is.

Megoldás a problémákra


A reform kétségkívül radikális, de egyértelműen szükséges. A hallgatói létszám az utóbbi 15 évben ugyanis úgy növekedett a négyszeresére, hogy közben minőségi fejlesztés nem történt. Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta a FigyelőNetnek, hogy hazánkban a háromszintes képzési rendszer azért lehet eredményes, mert így kielégíthetik a tömeg- és elitképzés iránti igényeket is. Megoldást jelenthet például a bölcsészképzés legnagyobb problémájára, a túlképzésre és a diploma ebből következő elértéktelenedésére.

A már-már szokatlanul széles körű szakmai konszenzus ellenére azért akadnak olyanok, akik nehezen barátkoznak meg a szaktárca elképzeléseivel. A Klub Rádió december 7-ei Szolidaritás.hu című műsorának vitabeszélgetésén a vezető egyetemi tanárokat tömörítő Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért nevű szervezet továbbra is éles hangon bírálta a törvénytervezetet.

Az egyesület egyik tagja, Vajda Zsuzsanna szerint a törvényalkotási folyamat alapjaiban hibás, hiába változtatnak a részleteken, az alapkoncepció továbbra is rossz. A minisztérium által hangoztatott gazdasági függetlenséget az egyesület veszélyesnek ítéli, szerintük ugyanis ezzel szembekerül egymással a szakmai és gazdasági irányítás. Továbbá nem fogadják el a rektorok döntését, mivel az egyesület úgy értesült, hogy egyes rektorok az egyetemi tanácsok döntése ellenére szavaztak igennel. Céljuk elérése érdekében aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik