Az iskolakezdést követően lendületet kapott a felsőoktatás reformja is. Október végén rábólintott a törvénytervezetre a Rektori Konferencia, az utóbbi hetekben pedig több más, korábban számos kifogást megfogalmazó szervezettel sikerült megegyeznie a minisztériumnak, így 2005 elején akár már a Ház is tárgyalhatja a javaslatot.
Az új felsőoktatási törvény megalkotására egyfelől a bolognai folyamathoz csatlakozás, másfelől a magyar felsőoktatás jelenlegi helyzete miatt van szükség. Az egész felsőoktatási rendszert át kell alakítani. Bár a törvénytervezet több pontja is kiváltotta a felsőoktatásban tanulók és dolgozók nemtetszését, a tiltakozók többségével az elmúlt néhány hét folyamán kompromisszumra jutott a szaktárca.
|
Az egyik legtöbbet bírált elem a háromszintes képzés. Ennek az a lényege, hogy egy hároméves alap- (bachelor) és egy arra épülő kétéves mesterképzés (master) után juthatna valaki főiskolai, illetve egyetemi diplomához (a harmadik szint a doktori képzés).
Kifejezetten éles viták bontakoztak ki az irányító testületek (IT) kérdésköre kapcsán. Az eredeti törvénytervezet szerint ugyanis minden felsőoktatási intézmény élén egy 7-9 tagú testület állna, amelynek összetételét az egyetem vezetésén kívül az oktatási tárca is befolyásolhatná. A szaktárca szerint az így felálló szervezet jóval szélesebb gazdálkodási és irányítási jogkörrel rendelkezne, mint a jelenlegi vezetés. Ez ellen tiltakoztak az autonómiájukat féltő egyetemek, arra hivatkozva tartottak a túlzott politikai nyomástól, hogy a minisztérium delegáltjai a tárcától kapnák fizetésüket.
A módosított elképzelés azonban már tartalmazza az ellenzők javaslatát: az irányító testületekben a tárca delegáltjainál több mint kétszer többen lennének az egyetem részéről. Héttagú testületben például a rektor mellett négy szenátustag, közülük egy HÖK-delegált, valamint két minisztériumi megbízott dolgozna.
Költségek és fizetések
A törvénytervezet kitér az egy szakra felvehető diákok létszámára is. Ezt a munkaerőpiac igényei szerint kívánják megállapítani, hogy elejét vegyék az egyes szakmákban jelentkező túlképzés problémájának. Emiatt minden évben szakágakra lebontva döntenék el, hogy a következő szeptemberben hány elsőéves kezdheti meg tanulmányait.
Törvényben rögzítenék továbbá a költségtérítéses hallgatók tandíjának mértékét. Ennek alapján a diákok az egyetemük hallgatói normatívájának 120 százalékát lesznek kötelesek félévente befizetni. A tandíj ilyen mértékű növelését úgy kívánja kompenzálni a szaktárca, hogy a költségtérítéses hallgatók számára magasabb összegű diákhitel felvételét teszi lehetővé.
A törvénytervezet tartalmaz egy, a tanárok bérezésére vonatkozó pontot is. E javaslat szerint csupán bérük 80 százalékát kapnák meg alanyi jogon, fizetésük további 20, esetleg 40 százalékát pedig teljesítményük tükrében, szakmai sikerességük figyelembe vételével érdemelnék ki.
|
A reform kétségkívül radikális, de egyértelműen szükséges. A hallgatói létszám az utóbbi 15 évben ugyanis úgy növekedett a négyszeresére, hogy közben minőségi fejlesztés nem történt. Magyar Bálint oktatási miniszter elmondta a FigyelőNetnek, hogy hazánkban a háromszintes képzési rendszer azért lehet eredményes, mert így kielégíthetik a tömeg- és elitképzés iránti igényeket is. Megoldást jelenthet például a bölcsészképzés legnagyobb problémájára, a túlképzésre és a diploma ebből következő elértéktelenedésére.
A már-már szokatlanul széles körű szakmai konszenzus ellenére azért akadnak olyanok, akik nehezen barátkoznak meg a szaktárca elképzeléseivel. A Klub Rádió december 7-ei Szolidaritás.hu című műsorának vitabeszélgetésén a vezető egyetemi tanárokat tömörítő Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért nevű szervezet továbbra is éles hangon bírálta a törvénytervezetet.
Az egyesület egyik tagja, Vajda Zsuzsanna szerint a törvényalkotási folyamat alapjaiban hibás, hiába változtatnak a részleteken, az alapkoncepció továbbra is rossz. A minisztérium által hangoztatott gazdasági függetlenséget az egyesület veszélyesnek ítéli, szerintük ugyanis ezzel szembekerül egymással a szakmai és gazdasági irányítás. Továbbá nem fogadják el a rektorok döntését, mivel az egyesület úgy értesült, hogy egyes rektorok az egyetemi tanácsok döntése ellenére szavaztak igennel. Céljuk elérése érdekében aláírásgyűjtésbe kezdtek.