Újabb és újabb módszereket próbál ki az amerikai hadsereg Irakban: a technikailag legfejlettebb eszközök bevetését az amerikai áldozatok magas száma indokolja. A legfrissebb tervek szerint gépfegyverrel felszerelt robotokat alkalmaznának a lázadók ellen, ám PR-szempontból sokan megkérdőjelezik az ilyen akciók sikerét, és inkább arra figyelmeztetnek, tovább romlik az amerikai katonai beavatkozás megítélése a közvéleményben – írja a német Spiegel Online. 
Történelmi kudarcok
A Terminator-bevetésnek nevezett robottechnikát elsősorban az utcai harcok során alkalmaznák a stratégák. Az iraki sikátorokban ugyanis nem sokat segít a műholdas megfigyelés, és a páncélosok sem igazán alkalmasak az ilyen feladatokra (ez utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint a szovjet hadsereg nehézségei az 1956-os Budapesten, amikor Molotov-koktélokkal hosszú ideig megbénították a magyar szabadságharcosok a szovjet tankok bevetését).
A légierő bevetése ilyen körülmények között szintén nem mindig „sikeres”. A második világháború egyik legvéresebb csatája, Sztálingrád igazolhatja, hogy az utcai harcokban a védőket segítik azok a törmelékek, amelyek a támadók pusztító bombázásai nyomán az utakat eltorlaszolják.
|
Érthető tehát, ha minden hadsereg igyekszik kerülni a nagy vérveszteséggel és a katonák demoralizálásával járó városi összecsapásokat. Irakban mindehhez további veszélyforrások társulnak. Itt nem hagyományos harcmodorról van szó elsősorban, hanem öngyilkos merénylők, autóban elhelyezett bombák és más, fedezékből elkövetett cselekmények bénítják meg a megszálló erőket.
Éppen ezért tervezik az amerikaiak most azt, hogy szenzorokkal, érzékelőkkel derítik fel a bombákat. Ezenkívül távirányítású terepjárókkal (és azokra szerelt gépfegyverekkel) ellenőrzik a fontosabb startégiai pontokat.
Jövőre bevetik
A tervek messze túljutottak a „fontolgatás” stádiumán: az Egyesült Államok stratégái már sajtótájékoztatón is bemutatták azokat az új fegyvereket, amelyek az amerikai katonák életének közvetlen veszélyeztetése nélkül alkalmazhatók. A Spiegel szerint mechanikus és elektronikus megoldások tömkelege hivatott pótolni az emberi erőt e robotszerű gépekben. Az éles bevetésre is sor kerülhet tehát az
Unmanned Ground Vehicle, vagyis az Ember Nélküli Terepjáró esetében. Ezekből a felfegyverzett, távirányítású járművekből 18-at szállítanak Irakba jövő márciusban-áprilisban.
Ugyancsak ismert egy mikrohullámú fegyver, amelyet tömegoszlatásra fejlesztettek ki. Ez a bőr alá hatolva, 0,4 milliméter mélységben égő fájdalmat okoz. A konyhai mikrohullámú sütőkkel azonos elven működő sugárfegyver az amerikai hatóságok szerint ártalmatlan, ha kis dózisban adagolják, szükség esetén viszont akár halálos is lehet. Német szakértők szerint azonban a mikrohullám már kis „adagolásban” is súlyos károsodásokat okozhat, elsősorban az emberi szemben, és akár a békés tüntetések résztvevőit is megvakíthatja, ha csak kis sugárzást bocsátanak olyan emberekre, akik nem tudnak gyorsan szétoszlani és elmenekülni a helyszínről, esetleg a nagy tömeg miatt.
Hibrid hadseregek és a „magyar” digitális katona
Az Egyesült Államok katonai doktrínái körülbelül 10 éven belül számolnak a hibrid hadseregek, vagyis az élőerőből és robotokból egyaránt álló seregek megjelenésével – írta nemrégiben a Napi Gazdaság. A légierőben a lopakodó robotrepülőgépek egyre inkább bevethetők lesznek, de a szárazföldön is terjedni fognak a hasonló megoldások. Szállításra, felderítésre és egyéb veszélyes tevékenységekre is fejlesztenek ki szerkezeteket. A harci robotokkal együtt egyre inkább előtérbe kerül a digitális katona koncepciója is. Ez azt jelenti, hogy az élőerőket is egyre modernebb, számítógépes vagy akár nanotechnológián alapuló felszerelésekkel látják el. A digitális katona egyes eszközei a gazdasági napilap szerint magyar fejlesztésben is léteznek. A HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.-nél (HM EI) úgynevezett humán monitort készítettek, amely az egyes életfunkciókat méri, rögzíti s továbbítja az egységparancsnoknak. A műszer a vér oxigénszintjét, az EKG-t, a bőr hőmérsékletét és ellenállását, a pulzus- és a légzésszámot rögzíti. A ma még a mérőtappancsoktól kábeleken továbbított jelet a jövőben mini adóvevők küldik a katona derekán lévő számítógépbe, amely azután a parancsnoki egységgel kommunikál.
Egy 80 centiméter magas lánctalpas robotot, amelyet eddig ismeretlen eredetű tárgyak átvizsgálására, így például bombák felderítésére használtak Irakban és Afganisztánban, most szintén átalakítanak. A Talon elnevezésű lánctalpas robot „törzsén” fogókarok helyett gépfegyvereket helyeznek el, illetve gránátvetők is felszerelhetők a Foster-Miller cég gyártmányaira. Az sem kizárt, hogy négy, 66 milliméteres rakétával lássák el ezeket az önjáró szerkezeteket, amelyek 10 kilométer óránkénti sebességre képesek felgyorsulni. A bombakereső robotból már több százat bevetettek, de százat immár fegyverekkel is felszerelve küldenek Irakba.
A távirányítású robotot 2003-ban Kuvaitban próbálták ki – akkor még csak tesztek során. Az amerikai tengerészgyalogosok kábelen továbbították a parancsokat a robotnak, amelyet négy kamerával és éjjellátó berendezéssel is elláttak. Mindez jelzi azért, hogy az amerikaiak korántsem olyan robotokat vetnének be, amelyek „önállóan” alkalmazhatók, minden egyes szerkezetet legalább egy katonának kell irányítania. Még akkor is igaz ez, ha nem minden funkciót kell kábeles összeköttetéssel beindítani, bizonyos tevékenységek esetében a robot rádiójelre is reagál. Annyi bizonyos azonban, hogy még nem tartunk a Csillagok háborújánál, amikor önállóan operáló gépekkel küzdöttek a filmbeli hősök…
Új fejezet a hadviselés történetében
Mindezzel új fejezet nyílik a hadviselés történetében – legalábbis így vélekedik Santiago Tordillos, az amerikai hadsereg ellenőrzése alá tartozó Armaments Engineering and Technology Center (Fegyverzettervezési és Technológiai Központ) illetékese, aki a Wired magazinnak nyilatkozott. „Már hónapok óta készen állunk arra, hogy bevessék találmányainkat” – tette hozzá.
A harci robotok nem mindegyikét készítik pusztító céllal. Jelenleg is zajlik egy vezető nélküli mentőautó tervezése. A Robotic Extraction Vehicle (REV) három méter hosszú, 1,6 tonna súlyú, és egy hordágyat, illetve egy sebesültet képes szállítani. Az autóban egy másik, hatkerekű, 270 kilós robot is helyet kapna, amely karjaival a sebesült beemelésében segédkezne.
