A Szervezési és Vezetéstudományi Társaság által rendezett konferencián Thomas Glaser hozzátette: a lobbi szervezeteknek óriási szerepük van a Magyarország számára fontos mezőgazdasági és regionális politika kialakításában.
Nem véletlen, – mint mondta – hogy 50-60 ezer lobbista működik Brüsszelben, akik pr cégekkel összefogva igyekeznek az általuk megbízott szervezetek érdekérvényesítő lehetőségeit elősegíteni.
A lobbi tevékenység három területre terjed ki, a jogszabályok folyamatos figyelésére, a projektek tervezésére és végrehajtására, valamint az ügykezelésre – fogalmazott a képviselet vezető. Véleménye szerint a lobbizás nem szükségszerűen drága, hiszen euróban mért többszázmilliós, vagy milliárdos ügyekről van szó, s a lobbisták frissen végzett ezért viszonylag olcsón foglalkoztatott diplomások.
A régiós összefogásra, pontosabban az eredményes lobbi tevékenységre jó példa a transzeurópai észak-déli autópálya is – rögzítette Gurmai Zita MSZP-s európai parlamenti képviselő. Elmondta, hogy a magyarországi szakasz finanszírozásának bizonyos részét a kohéziós alapokból lehet megvalósítani. Az Európai Parlament magyar képviselője szerint egyes témákban akár regionális, akár szakmai ügyről van szó, országokon átnyúló összefogás jöhet létre, amelyben egy-egy frakcióból indulhatnak, majd tovább terjednek.
A lobbizás elősegíti a döntéshozók informáltságát és kompetenciáját, ezért e tevékenység többlet erőforrást eredményez – mondta Stumpf István, ex-kancelláriaminiszter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány elnöke.
A lobbitevékenység szükségességét felerősítette Magyarország európai uniós tagsága és az 1990 óta eltelt 14 év okán az intézmények időszerű átalakítása – jelentette ki Stumpf István. Elmondta: a döntések centruma a parlamenti előtérből, azaz a lobbiból áttevődött a végrehajtó hatalom centrumába.
Devecz Miklós a Flextronics International Kft. stratégiai igazgatója szerint elsősorban nem a döntéshozókat, hanem a döntési folyamatokat kell befolyásolni.
A lobbizás gyakran szövetségek létrehozására is irányul, jó példa erre, hogy Magyarország EU-csatlakzása után a multinacionális cégek együtt léptek fel annak érdekében, hogy a tíz évre megadott adómentességet a magyar kormány eredményesen képviselhesse Brüsszelben.
