Jelentős változások várhatók jövőre az adózás korábban megszokott rendjében. Ez éppúgy érinti a cégeket, mint a magánszemélyeket. A legnagyobb változás az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás. A sok esetben kedvező adóhatósági szolgáltatás megjelenése felborította az önadózók és az adó-visszaigénylések korábban megszokott rendjét. 2005-ben ugyanis egy hónappal eltolták az szja-benyújtásának végső határidejét, így május 20. lett.
Ez viszont csak látszólag kedvező változás, a benyújtás határidejének módosulása ugyanis maga után vonja a visszafizetések rendjének elhúzódását is. Míg korábban számítani lehetett arra, hogy egy hónappal a benyújtott adóbevallás után a visszaigényelt összeg megérkezik a bankszámlára, jövőre a január elsején benyújtott bevallásban szereplő visszaigénylésre is legfeljebb március elsejétől számíthatunk. Ekkor is úgy, hogy sorba rendezik a benyújtott adóbevallásokat, s a visszatérítést az kapja meg hamarabb, aki hamarabb benyújtotta a bevallását.
|
Vagyis a befizetett, és jogosan visszaigényelt adóforintok a korábbiaknál valamivel tovább csücsülnek a központi költségvetés nagy kalapjában. Idén, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közlése szerint, a magyar lakosság a 2003-ban megszerzett 5468 milliárd forint összevont jövedelme után 1594 milliárd forinttal adózott. De a költségvetés ebből, különböző kedvezmények címén 499 milliárd forintot visszatérített az adófizetőknek.
Tehát ekkora összeg az, ami fölött az adóhatóság jövőre valamivel tovább diszponál. Az új eljárásrend ugyan arra ösztönöz, hogy az adózók minél hamarabb készítsék el bevallásukat, majd nyújtsák be, s így már márciusban megkaphatják a visszaigényelt adót, de a szabályozásváltozás mégis azt jelenti, hogy az állam tovább gazdálkodhat a visszatérítendő adóval. A pénzügyi tárca hivatalosan az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás bevezetésével és az emiatt elcsúszó határidők egységesítésével magyarázza a visszaigénylés határidejének kitolását. De kétségkívül jól jön az államkincstárnak, hogy pár hónappal tovább ülhet az adófizetők pénzén, mivel az időben befizetett adóforintok később vándorolnak vissza az adófizetőkhöz.
Mivel a magyarországi gyakorlat az, hogy az önadózók többsége a határidő napján nyújtja be az adóbevallását, a jogszabályi környezet megváltoztatásával az állam több tízmilliárd forint felett rendelkezik a korábbinál hosszabb ideig. S mivel az adók előbb a nagy költségvetési kalapba vándorolnak, ott az állam szabadon felhasználhatja őket.
Mennyi az annyi?
Játsszunk el a gondolattal, és tételezzük fel azt, ami lehetetlen, hogy minden önadózó állampolgár január másodikán, amikor kinyitnak a hivatalok, benyújtja (jól) kitöltött adóbevallását. Ebben az esetben leghamarabb, vagyis ideális esetben március elsején láthatja viszont a visszaigényelt jövedelmét. Ez a 2004-es adó-visszatérítés számaival kalkulálva azt jelenti, hogy 499 milliárd forint fölött, a korábban megszokottnál egy hónappal tovább rendelkezik a költségvetés. Ez kilencszázalékos állampírhozammal számolva mintegy 3,75 milliárd forintot tesz ki.
Abban az esetben, ha mindenki a legvégső határidőig, azaz május 20-áig húzza-halasztja a bevallását, s június 20-án kapja meg a visszaigényelt összeget, mindez már ötször akkor összeget, azaz mintegy 18-19 milliárd forint bevételt jelent az államnak. Vagyis az államkincstár – még ha egy reális középértéket veszünk is alapul – 9-10 milliárd forint többletbevételre tehet szert az adózás rendjéről szóló jogszabály megváltoztatásának jóvoltából.
Ez az összeg nem tűnik soknak, de a államháztartás kényes egyensúlyának kikényszerítéséhez, s a tervezett hiány betartásához ennyi is jól jöhet. A pénzügyi tárca például 3 milliárd forintra taksálta a tervezett, majd elvetett tőzsdei árfolyamnyereség-adóból befolyó bevételt.
