Felfokozott hangulatban jelentette be Papp Béla, a Ringier Kiadó ügyvezető igazgatója pénteken fél ötkor, hogy nem sikerült megállapodásra jutni egy befektetővel sem, miáltal végleg megszűnik a Magyar Hírlap, a november 5-ei volt az utolsó lapszám.
Közleményében a kiadó így fogalmaz: “A Ringier az elmúlt időszakban igen jelentős erőforrásokat áldozott arra, hogy a Magyar Hírlap megfelelő új gazdára leljen, hagyományaihoz méltó kiadványként folytathassa pályáját. A sajtópiac ezeket az erőfeszítéseket – amelyek egészen a jelenlegi sajtótájékoztatóig folytak – nem fogadta kedvezően. A Ringier-t az vezérelte, hogy az újkori magyar sajtótörténetnek ezen kiemelkedő orgánuma pénzügyileg kellően megalapozott, felelős és professzionális kiadó kezébe kerüljön. Mivel ez nem sikerült, ezért kényszerült arra, hogy tudomásul vegye az olvasók döntését, amellyel hosszú-hosszú évek óta megvonták támogatásukat a laptól.”
“A kiadó a lap bezárását követően sem adja fel a Magyar Hírlap kiadási jogainak értékesítését, az érdeklődő befektetőkkel folytatja a tárgyalásokat” – áll még a közleményben.
|
Forradalmi hangulat uralkodott az utolsó napon a Magyar Hírlap szerkesztőségében – mondták el a FigyelőNetnek a lap névtelenségük megőrzését kérő munkatársai. A dolgozók úgy érezték, a Ringier kiadó nem tesz meg mindent a lap sikeres eladásáért, s korlátozza a munkatársak mozgását.
A szerkesztőségben már egész héten biztonsági emberek felügyelték a munkát, s nézték, hogy mivel foglalkoznak a munkatársak, miközben a nyomdában a kiadó munkatársa felügyelte az oda kerülő lapot. A cenzor a már levilágított lapból is kivetethette a Ringier-re nézve terhelő adatokat tartalmazó cikkeket.
A Ringier fenyeget
A kiadó szemüvegén keresztül természetesen másképp zajlottak az események. Amint az a péntek délután kiadott közleményből kiderül, a kiadó attól sem riad vissza, hogy jogi úton érvényesítse igazát a szerkesztőséggel szemben. “Egy kiadó sem engedheti meg, hogy olyan, a sajtótörvénybe, más jogszabályokba és a sajtóetikába ütköző magatartásokat toleráljon, amilyenek az elmúlt napokat beárnyékolták. A főszerkesztő megakadályozta a kiadót abban, hogy véleményét a pártatlan és objektív tájékoztatás elveivel összhangban a lapban elmondhassa, nem adott lehetőséget a tulajdonos képviselőinek sem a megnyilatkozásra. A lapban olyan írások jelentek meg, amelyek a Ringier jó hírnevét sértették, és az utolsó pillanatig reménnyel kecsegtető értékesítési folyamatokat nemcsak veszélyeztették, hanem kifejezetten hátráltatták. Ezért a felelősöknek mind a sajtószakma, mind a törvény előtt felelniük kell” – áll a közleményben.
Egy biztos, a szerkesztőség és a kiadó viszonya elmérgesedett. A péntek reggeli lapindító értekezleten szintén megjelent a kiadó munkatársa, de jelenlétét a szerkesztőségiek elutasították. Indoklásuk szerint egy baráti társaság folytatott megbeszélést, ahol nincs keresnivalója hívatlan vendégnek, ugyanis ők nem állnak szerződéses viszonyban a Ringier-vel. Ezzel szemben a kiadó azt vallja, hogy mivel a Magyar Hírlap munkatársai használják a Ringier infrastruktúráját, szerződésben is állnak vele. A szerkesztőségi ülést ezután egy másik szobában folytatták, ahova az újságírókat nem követte a kiadó munkatársa.
A szerkesztőségben dolgozókat biztonsági emberek figyelik, semmilyen papírt nem vihetnek ki az épületből. A dolgozók nem archiválhatják az évek alatt összegyűjtött dokumentumaikat, saját cikkeiket, vagy a telefonszámokat; a kiadó kiszereltette a CD-írókat a számítógépekből. A munkatársak szerint a szerkesztőségi hangulat a döntést megelőzően nem volt gyászos, inkább felfokozott lelkiállapotban várták a délutáni fejleményeket.
Az elmúlt egy hét
A Magyar Hírlap olvasottságának alakulása – féléves átlagos mutatók (Forrás: Nemzeti Média Analízis)
Papp Béla, a Ringier kiadó ügyvezető igazgatója október 29-én, pénteken jelentette be, hogy megszüntetik a lapot. A lap a kiadótól akkor egy hét haladékot kapott, pontosabban a szerkesztőség munkatársai ezen a héten, szombatig fizetés nélkül dolgozva állítják elő az újságot. Ezalatt, amennyiben jelentkezik befektető, amely tovább üzemeltetné a lapot, elkezdődhetnek a tárgyalások. Az olvasótáborát fokozatosan elvesztő (lásd ábránkat) és veszteségesen működő lap a 29-ei álláspont szerint november 6-án még megjelent volna – utoljára.
Péntek déli információinkat, miszerint a szerkesztőség és a kiadó közötti viszony elmérgesedése miatt veszélybe került az utolsó lapszám megjelenése is, Szombathy Pál, a Magyar Hírlap főszerkesztője kérdésünkre még cáfolta. Akkor elmondta: a lap munkatársai úgy készülnek a szombati lapszámmal, hogy nem az lesz az utolsó. Amennyiben a kiadó a fél ötkor várható bejelentésével mégis megszünteti a lapot, akkor a délután folyamán elkészítenek egy “utolsó lapszámot” – hangsúlyozta.
Hírlap-történelem
A Ringier az 1968-ban alapított Magyar Hírlappal ünnepelte az ezredfordulót, ugyanis 2000 végén vásárolta meg a lapot, s vele együtt a Mai Napot, amit később tartalmilag beolvasztott a Blikkbe.
A Magyar Hírlap 2001 második felében kezd ráerősíteni a gazdasági napilap imidzsre, amit egy jelentős terjedelmű gazdasági melléklet kíván alátámasztani.
A lap mintegy másfél éve hajtott végre újabb koncepcióváltást, s nyomdatechnikában, valamint tartalomban bulvárosodni kezdett.
Az 1968-ban alapított Magyar Hírlap háza táján az utóbbi időben rendszeresen merültek fel a megszűnéssel kapcsolatos pletykák, legutóbb pedig az a hír járta be a magyar sajtót, hogy a Magyar Hírlapot egy Csányi Sándor OTP-elnökhöz kötődő befektetői csoport vásárolná meg. A napilap 2001-ben 2,05 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 542 milliós, 2002-ben pedig 1,56 milliárdos bevétel mellett 568 milliós üzemi veszteséget termelt.
Most, hogy a Magyar Hírlap kikerül a Ringier Kiadó Kft. portfóliójából, elképzelhető, hogy a kiadó egyszerűbben elérheti a Népszabadság Rt.-ben 2002-ben megszerzett 49,9 százalékos részvénycsomagjának megemelését.
Ennek ellentmond a versenytanács korábbi döntésének indoklása, mely szerint a Magyar Hírlap elidegenítése nem orvosolta volna a versenyproblémát, hiszen az alapvetően nem a viszonylag alacsony piaci részesedésű Magyar Hírlap létéből, hanem a saját piacain piacvezető Blikk és Nemzeti Sport, illetve a szintén piacvezető Népszabadság egy vállalkozáscsoportba kerüléséből adódik. (A svájci médiacég tulajdonában van a hazai napilapok közül a Blikk és a Nemzeti Sport is.)
A Ringier egyébként még tavaly márciusban jelentette be, hogy a cég lett a Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa. A svájci médiavállalkozás tulajdonát képező holland Tabora B.V. ugyanis a Népszabadság Rt. eddig birtokában lévő 49,9 százalékos tulajdonrésze mellé újabb 17,7 százalékot vett át a Bertelsmann AG/Gruner+Jahr AG-tól. (A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényei eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, ez pedig ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek.)
A többségi tulajdon megszerzésére tett kísérlet azonban csak kísérlet maradt, az ügylet ugyanis, mint azt korábban említettük, immáron több alkalommal elbukott a versenyhivatali vizsgálatokon.
