Nehéz erről a területről átfogó képet mutatni, de az biztos, hogy bizonyos művészeti ágak sikerrel alkalmazzák az új technikai vívmányokat. Ilyen például a képzőművészet, ezen belül a grafika. A számítástechnikai eszközöket is alkalmazó művészeket sokféleképpen nevezik, például webistáknak, a DFA (Digital Fine Art) követőinek vagy elektronikus művészeknek. Kovács-egri Tibor grafikusművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja, legszívesebben a Webism kifejezést használja. Nem is véletlenül, hiszen ő is ennek az irányzatnak a követője és tagja.
Kezdetben vala a CorelDraw
|
Kovács-egri Tibor tíz éve fordult művészetében a számítógép felé, akkor még csak a CorelDraw 2-essel dolgozott. Azóta kibővült az arzenál, mivel egy munka elkészítéséhez akár öt különböző programot is használ. Gyakran szkennel be különböző tárgyakat, zsebkendőt, pólót, amelyek aztán néha felismerhetetlenségig torzulnak, vagy pedig a művek építőkockáivá válnak. Legutóbbi képei az utóbbi esetet példázzák, hiszen kezek, karok halmozódnak a „vásznon”, s alkotnak bizarr formációkat.
Ami a jövőbeli terveket illeti, most körvonalazódik egy nagyszabású projekt. Peter Greenaway “Gold” című könyvének történeteiből Horkay István grafikusművésszel közösen készítenek egy speciális animációs és “digitál collages” DVD-t. A könyv egy újszerű megvilágításba helyezi a Holokausztot, több rövid, személyes történetből épül fel. Minden fejezethez külön animációs részlet tartozik a DVD-n, s ez kiegészíti a szöveget. Sajátos technikákkal egymásba úsztatott képeket, képeslapokat és rövid filmrészleteket láthatunk, mindezt aláfesti az ötletesen kevert zene.
Kovács-egri Tibor: Tükörkép I.
Jellemző az internetre, hogy sok új kapcsolat születéséhez járul hozzá, a hasonló érdeklődésű emberek mégis gyakran elkerülik egymást. Így van ez a digitális képzőművészekkel is, mivel másik interjúalanyom, Révész Éva és Kovács-egri Tibor sohasem hallottak egymásról. Révész Éva elmondta, hogy ő ilyen alkotói csoportnak nem tagja, de bizonyos művészekkel ő is kapcsolatban áll az interneten; ők azonban csak technikai problémákat szoktak megvitatni. Véleménye szerint másban úgy sem lehet tanácsot adni, hiszen a művészek csak saját fejük után mehetnek az alkotásukban. Ez igaz is, de a webistákhoz hasonló alkotóközösségek lehetőséget adnak közös műhelymunkák, projektek és turnék létrejöttéhez, és érdekes tapasztalatokkal szolgálhatnak.
Minek nevezzelek?…
|
Révész Éva is hagyományos technikákkal kezdte művészetét, majd mikor lehetősége nyílt rá, digitalizálta képeit. A digitális anyagot grafikai programokkal dolgozta át, az eredmény pedig olyan meggyőző lett, hogy azóta is így alkot. Ma már olyan eszközök állnak a művészek rendelkezésére, amelyek életszerűen szimulálják a festés fizikáját. A nyomásérzékeny tabletek adta egyszerű rajzbevitelt kombinálni lehet a professzionális programok kínálta lehetőségekkel. Így beállítható a képzeletbeli vászon feszessége, egyenetlensége, de akár a festék állaga és viszkozitása is. A jövőben várhatóan továbbfejlődik a technika, és újabb lehetőségeket kínál a művészeknek, de Révész Éva szerint a szoftverfejlesztők már rég átlépték azt a határt, amelyről a kezdetekben még csak álmodni mertek.
Révész Éva: Színes erdő
Révész Éva legjelentősebb díja az ENSZ “Women of Peace” digitális pályázatának II. helyezése, de számos fesztiválon is részt vett, mint például a 2002-ben megrendezett Győri Médiawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztivál. Kiállított több hazai galériában is, képei láthatók voltak a balatonfüredi Art East Galériában és a Csopak Galériában. Nemrég felkérést kapott egy a lenticular technikával dolgozó cég kreatív csoportjába. Itt olyan 3d-s képek készülnek, amelyeken mozgatásra új képsíkok jelennek meg, így ha csak egy témája van a képnek akkor 3d-s hatás érhető el.
A digitális képzőművészet ugyan már kinőtt a gyerekcipőből, mivel azonban csak 10 éve létezik, el lehet képzelni, hogy még milyen fejlődés előtt áll. Ez persze főként a művészet technikai oldalára igaz, az ihlet minden korban ugyanaz. A jövő kérdése csupán az, hogy ez az új művészeti ág forradalmasítja-e az egész képzőművészetet, vagy csak új színfolttal gazdagítja azt.