Abszurd helyzet állt elő, miután nem kapta meg a kétharmados támogatást a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényjavaslat: nem lesz több bevonulás, de fennmarad a hadkötelezettség. Ha a jogi helyzet nem követi a gyakorlatot, a mindenkori kormánynak lehetősége lesz arra, hogy elrendelje a sorozást.
Nem ment át
Az Országgyűlés 191 igen szavazattal, 146 nem ellenében, 12 tartózkodás mellett nem fogadta el a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslatot. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a szavazás előtt elmondta, hogy a törvényjavaslatot azok a képviselők szavazzák meg, akik támogatják a sorkötelezettség eltörlését, mivel ez a javaslat vezet a szükséges alkotmánymódosításhoz.
A javaslat végül nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Az MSZP-frakció soraiból 171 igen és két ellenszavazat (Mester Lászlótól és Varjú Lászlótól) érkezett, a Fidesz egységesen nemmel, míg az SZDSZ igennel szavazott, az MDF-frakcióból pedig ketten nemmel szavaztak, tizenketten tartózkodtak.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter közleményben tudatta, sajnálattal és megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy az ellenzéki pártok az előzetes egyeztetések ellenére nem szavazták meg a módosítást. “E felelőtlen lépés eredményeként hiába jön létre az önkéntes magyar haderő, hiába nem lesz többé bevonulás, változatlanul fennmarad a hadkötelezettség intézménye, értelmetlenül zavart okozva a társadalomban” – fogalmaz a szaktárca vezetője.
|
A politikus mindemellett hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg mindazokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy mégse kelljen a fiataloknak adategyeztetéssel, orvosi vizsgálattal és egyéb kellemetlenséggel szembenézniük, miközben a haza védelmét az önkéntes hivatásos katonák amúgy is ellátják. „Az ellenzék nemje miatt abszurd módon úgy kell fenntartanunk az adófizetők forintmilliárdjait felemésztő sorozás intézményrendszerét, hogy utána nem vonultatjuk be a fiatalokat” – közli Juhász Ferenc a dokumentumban.
Simicskó István, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának fideszes alelnöke a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatban hétfőn az MTI-nek azt mondta: “Az nem járható út, hogy előbb a honvédelmi törvényt módosítjuk, miközben nem is tudjuk pontosan, a kormány milyen módosításokat akar bevezetni az alkotmányba és milyet nem.” Emlékeztetett rá, hogy a kormány a múlt héten visszavonta a sorkötelezettség eltörlésével kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatát, de a honvédelmi törvény módosítására irányuló előterjesztést továbbra is fenntartotta. Hozzátette: a Fidesz nem zárkózik el az alkotmánymódosítástól sem, de az alkotmánymódosítás előtt a honvédelmi törvényt módosítani idő előtti lett volna.
Fotó: MTI
Együtt vágjákEzzel párhuzamosan nagyszabású ünnepségsorozat kezdődött október 25-én az ország tizenkét városában. A november 3-ai, utolsó sorkatonai leszerelésig hátralévő tíz napban, mindennap pontban déli 12 órakor a társadalmi és közélet képviselői ünnepélyes keretek között vágnak le egy-egy darabkát a Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrött, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szentesen, Szolnokon, Tatán és Veszprémben felállított, a sorkatonai szolgálat végének közeledtét jelző centiből.
A fővárosban a Hősök terén állították fel a jelképes, harminc méter hosszú centit, melynek első, háromméteres darabját Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság volt elnöke, dr. Szenes Zoltán altábornagy, a HM HVK főnöke, Havril András altábornagy, a HM HVK főnökének helyettese, dr. Komor Levente, a HM humánpolitikai helyettes államtitkára és Bródy János előadóművész vágta le; jelképesen megrövidítve a jelenleg még szolgáló 1831 sorkatona hátrlaévő idejét.
