A Matáv többségi tulajdonosa, a Deutsche Telekom AG már az idén májusi közgyűlésén bejelentette, hogy Kelet-Európát állítja a növekedése fókuszába. Annál is inkább, mert a cég Magyarország mellett már Csehországban, Lengyelországban és Horvátországban is jelen van. A közgyűlésen elhangzott, hogy a régiós jelenlét növelése érdekében akár újabb „bevásárlások” is elképzelhetők, illetve meglévő részesedéseik növelésére törekednek.
|
A DT régiós stratégiáját jól példázza horvátországi terjeszkedése. A horvát lapok a napokban szellőztették meg a Deutsche Telekom és a zágrábi kormányzat közti titkos tárgyalásokat, melyek a Hrvatski Telekom többségi részesedésének megszerzéséhez vezettek.
Amint arról a Novi List beszámolt, a DT még 2001-ben kötött megállapodást az akkori horvát kormányzattal a veszteségfinanszírozásról. Ez a megállapodás nyújtott lehetőséget a DT-nek, hogy a korábbi 51 százalék mellé 500 millió euró értékben megszerezze a HT részvényeinek további 16 százalékát, s így megnyugtató, kétharmadot meghaladó többségbe kerüljön a horvát telefontársaságban. Az ügylet annál is izgalmasabb volt, mert a harmadik generációs mobilszolgáltatás, az úgynevezett UMTS horvátországi koncesszióját éppen a HT nyerte meg.
Arról már nem is beszélve, hogy 2005. szeptemberében megtörténik a piacnyitás az Európai Unióba igyekvő Horvátország vezetékes telefonpiacán. A mostani kormányzat persze nem önzetlenül engedte a DT számára ilyen kedvezően érvényesíteni a 2001-es megállapodást, a jövő évben ugyanis a Deutsche Telekom 50 millió eurót fordít a HT hálózatának fejlesztésére.
|
A horvátországi UMTS-konesszió megszerzése persze korántsem jelenti azt, hogy lehetne tudni, mikor vezeti be a DT az UMTS-szolgáltatást. Ennek időpontja még Németországban sincs meghatározva.
A cég vezetői általában azt mondják, hogy Németországban a hálózat stabil, a sávszélesség rendben van, de a végeszközök még hiányoznak. Ehhez képest Magyarországon csak nemrégiben írták ki a koncessziót. A szaktárca 7-8 cég jelentkezését várja a november elejei határidőig.
Elemzők szerint nemcsak a kellő számú térségi koncesszió megszerzésére kell ügyelnie a DT-nek: új technológiáról lévén szó, az sem mindegy, hogy milyen bevezető áron indítja a szolgáltatást. Mindenesetre Németországban már megkezdődött a próbaüzem, melynek során vizsgálják, hogy mekkora adatmennyiséget, s persze milyen üzemi költséggel tudnak továbbítani.
Keleten még bővülhet a piac
A DT kelet-európai célterületei a magyar piacot is komolyan érintik. Térségi elemzők valószínűnek tartják, hogy az elkövetkező 2-3 évben a német cég a Matávban is növelni fogja 60 százalékos részesedését. Ez annál is valószínűbb, mert a térség ma már nem annyira csupán a jövőben kiaknázható, ám könnyen megszerezhető lehetőségek miatt vonzó, mint volt a kilencvenes években.
A nagy európai távközlési cégeknek a nyugati piac telítődésével kellett szembesülniük, miközben Kelet-Európa egyre inkább növekedési potenciállal kecsegtet ebben az ágazatban. A növekedési várakozást erősíti a küszöbön álló horvát piacnyitás is, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-tagságra startoló országokban a részpiacok liberója további lehetőségeket kínál.
A Matáv mellett fontos piaci célvállalat lehet a DT-nek a privatizáció küszöbén álló Cesky Telecom. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy cseh szolgáltató 51 százalékos állami csomagját már októberben kiírják, később azonban azt közölték kormányzati körökből, hogy a fontos pakettről csak novemberben dönt a prágai vezetés.
