A Kopint-Datorg Rt. most megjelent konjunktúra jelentése az EU újonnan belépett 10 tagjáról, illetve a régióról közöl összehasonlító adatokat.
Magyarország GDP-je 2000-2004 átlagában (az ezévi előrejelzéseket is beszámítva) 3,88 százalékkal nő, miközben a nálunk fejlettebb Szlovéniában az átlagos ütem 3,2 százalék, a hasonló fejlettségű Csehországban 3,0 százalék, a kissé fejletlenebb Lengyelországban 3,2 százalék, s csak Szlovákia mutatója jobb egy hajszállal: 3,9 százalék.
Ugyanakkor a Baltikum kis népességű, s jóval alacsonyabb fejlettségi szintről induló államai (Észtország, Lettország, Litvánia) Magyarországnál gyorsabb növekedést produkálnak.
Ha az EU-ba belépett 10 új ország közé helyezzük el a 2000-2004 közötti 3,88 százalékos magyar növekedést, akkor az köze 0,3 százalékkal haladja meg az átlagot, amely 3,6 százalék.
A régió munkanélküliségi adatait összehasonlítva kiderül, hogy a 2000-2004 közötti 5,9 százalékos magyar ráta a legkedvezőbb. Szlovéniában 6,4 százalékos, Csehországban 8,4 százalékos az átlagos munkanélküliségi ráta, a lengyel és a szlovák adat ugyanakkor meghaladja a 18 százalékot, s a Baltikum országaiban is kétszámjegyű a munkanélküliség. Az EU 10 új tagjának 2000-2004 közötti átlagos munkanélküliségi rátája 13,5 százalék.
Nem ilyen kedvező a kép Magyarország számára, ha az inflációs mutatókat vetjük össze: a vizsgált öt évben a fogyasztói árak átlagosan Magyarországon 7,1 százalékkal nőnek, szemben a 6,8 százalékos szlovén, a 2,6 százalékos cseh, vagy a 4,4 százalékos lengyel mutatóval. Ebben az adatsorban Szlovákia Magyarország mögött van 7,7 százalékkal. Az EU 10 új tagjánál az infláció átlagosan 4,6 százalékkal emelkedik 2000-2004 között.
A Kopint-Datorg Rt.felmérése így nem igazolja a volt pénzügyminiszter, Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára az elmúlt napokban tett kijelentését, miszerint “Magyarország leszakadóban van”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
