Alapítójával szakít az MDF

“Engem az MDF-ből sem kitessékelni, sem kizárni nem lehet, mint ahogy csak jogi úton lehet elűzni azokat a társaimat is, akikkel egykor az MDF-et létrehoztuk” – közölte Lezsák Sándor vasárnap este, hozzátéve: “a Magyar Demokrata Fórum ugyanis nem ott van, ahol Dávid Ibolya és tanácsadó munkacsoportja van, és nem azon a centrumos, balliberális oldalon lesz, ahová a Dávid munkacsoport sodorni akarja. Éppen ezért Dávid Ibolya minden erőlködése ellenére engem az MDF-fel szembefordítani nem lehet.” Az MDF-es képviselő azt követően adta ki közleményét, miután a Magyar Demokrata Fórum országos választmánya háromnapos ultimátumot adott neki, hogy kilépjen az MDF-ből.

Herényi posztjának ára A szeptemberi puccs után Herényi ugyan maradt, ellenben a frakció végzetesen kettészakadt, s a Lakitelek munkacsoport sem nyugodott bele a puccs „elbukásába”. Így került sor a mostani hétvégén arra a választmányi ülésre, amelyen a testület tagjainak 79 leadott szavazatából 60 szólt úgy, hogy távozzon Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja.

Az “ötökkel” kezdődött 

A mostani ügy előzményei szeptember elejéig nyúlnak vissza, amikor is előbb Herényi Károly frakcióvezető zárta ki a párt parlamenti tömörüléséből a belső ellenzéket alkotó Lakitelek munkacsoport öt tagját – Balsai Istvánt, Font Sándort, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót. Majd egy nappal később a Herényi által előbb összehívott, majd elhalasztott frakciógyűlésen, az ily módon „magukra maradt” lakitelkiek váltották le a frakcióvezetőt és helyére Font Sándort nevezték ki.

Az ezt követően összehívott választmány aztán elsöprő többséggel az álláspontja szerint jogtalanul leváltott Herényi mögött sorakozott fel, és megvonta a bizalmat a parlamentben fórumos színekben politizáló öt képviselőtől. A belső ellenzék további nyolc tagjától pedig írásos nyilatkozatot kért arról, hogy “az MDF politikáját és testületi döntéseit magukra nézve kötelezőnek tartják-e”.

Ultimátum hétfő délig

Az alapító Lezsák távozását kimondó döntés közvetlen előzménye, hogy a párt országos választmánya szombati ülésén felszólította a parlamenti képviselőcsoportnak az úgynevezett Lakitelek munkacsoporthoz tartozó tagjait, hogy hétfő délig vonják vissza Herényi Károly frakcióvezetővel szemben a Ház elnökéhez benyújtott bizalmatlansági indítványukat. Ellenkező esetben etikai eljárás indul ellenük.

A testület egyúttal megvonta bizalmát Lezsák Sándortól és Balogh Lászlótól, és felszólította őket, hogy önként távozzanak. Erre a lépésre válaszul adta ki Lezsák Sándor vasárnapi közleményét.

Ha Lezsák nem lett volna… “Ha Lezsák Sándor nem lett volna, akkor sokan feltehetnék a kérdést, politizálhatnának-e a mai demokráciában” – jelentette ki Ékes József, mondván, Lezsák Sándort nem sárba kéne taposni, hanem nagyon magasra emelni. Mert Lezsák Sándor nem az az ember, aki 1993-ban elvesztette a tagkönyvét és 2002-ben megtalálta, miközben “ilyen emberek mondanak ítéletet felette”.

A lakitelkiek nem alkusznak

A kiszivárgott hírek szerint a Lakitelek munkacsoport nem vonja vissza bizalmatlansági indítványát Herényi Károly frakcióvezetővel szemben. Ennek kapcsán Ékes József, az MDF frakcióvezető-helyettese, akit a Lakitelek munkacsoporthoz tartozó képviselők néhány napja választottak, az MTI-nek úgy nyilatkozott: várja a házelnök döntését, mivel amikor Herényi Károly “önhatalmúlag, egyénileg, frakciódöntés nélkül kizárt öt képviselőt a képviselőcsoportból, azt úgy hagyta jóvá, hogy nem vizsgálta a frakció döntését”.

“Most, amikor a 17 tagú képviselőcsoportból 9 képviselő, tehát a többség szavazott demokratikusan az én frakcióvezető-helyettessé választásomról, akkor érdeklődéssel várom, hogy vizsgálja-e a Ház elnöke a frakció döntését” – mondta Ékes József. Az MDF-es politikus hangsúlyozta: a választmány ítéletet hozott Lezsák Sándor és Balogh László esetében, holott ahhoz, hogy ez jogszerű legyen, az etikai bizottságnak kellett volna megvizsgálnia, vétkesek-e vagy sem.