Belföld

Döntésképtelenség az olajár árnyékában

A G7 csoport vezetői az olajkínálat bővítését és a kereslet visszafogását szorgalmazzák, Irak adósságáról nem egyformán gondolkodnak. Az IMF és a Világbank közgyűlésén sincs megállapodás a fejlődő országok adósságának elengedéséről.

A hét legfejlettebb ipari ország pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi konjunktúrajelentését vitatták meg a múlt hét végén. Az olaj ára magas, és kockázatot jelent – fogalmazott a G7 csoport washingtoni tanácskozásáról kiadott közlemény, mely felszólította az olajtermelőket, hogy a kínálat bővítésével segítsék az árak mérséklését. Ugyanilyen fontosnak nevezték, hogy a fogyasztók bánjanak takarékosabban az energiával.


A megjegyzés vélhetően a világgazdaság két “húzóállamának”, Kínának, de főként az Egyesült Államoknak szól, amely a globális olajtermelés egynegyedét használja fel jelenleg. Az amerikai fogyasztásnak ráadásul a fele az üzemanyagokra megy el. Itt már a világfelhasználás 45 százaléka az Egyesült Államokra esik.








50 dollár felett
A New York-i árupiacon (NYMEX) egy héttel ezelőtt a kereskedés zárása után az elektronikus kereskedelemben a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) könnyűolajfajta ára novemberi határidőre hordónként 36 centtel nőtt és elérte a soha nem mért 50 dolláros küszöböt. Az olajár növekedését azzal magyarázzák, hogy nyugtalanságra ad okot Nigéria helyzete. Az afrikai ország az ötödik legnagyobb kitermelő az OPEC-államok közül.

Olajcsapdában a növekedés


A közlemény szerint szükség van az olajpiac hatékonyabb működésére és az olajjal kapcsolatos adatok jobb átláthatóságára. Megállapítja ugyanakkor, hogy a globális gazdasági növekedés erős és a jövő évi kilátások továbbra is jók, elégedettségre azonban nincsen ok: egyes térségekben magasabb a növekedés, mint másokban, fennmaradt az egyensúlytalanság.
Az Európai Központi Bank elnöke szerint az olajár megváltoztathatja az euróövezet inflációs kilátásait is – bár eddig nem érintette “túlságosan” az inflációt. Az olajár jelenlegi szintje viszont nyilvánvalóan akadályozza a világgazdaság fejlődését.

Párizsi klub

A Hetek tanácskozásán érintették az iraki adósság kérdését is: a világ hét legfejlettebb ipari országa még az év vége előtt döntést kíván hozni arról, hogy mennyivel csökkentsék Irak adósságát. Az amerikai pénzügyminiszter szerint igen “jelentékeny iraki adósság-elengedésre” van szükség. Egyetértésről azonban egyelőre nincs szó. Az Egyesült Államok a teljes összeg 95 százalékának, Franciaország és Németország 50-60 százalékának az elengedésére lát lehetőséget, Olaszország az amerikai elképzelést támogatja.

Ehhez kapcsolódik, hogy az IMF szerdán 436 millió dollár rendkívüli hitelt hagyott jóvá az iraki gazdaság talpra állítására. Az IMF-fel történt megállapodásra azután kerülhetett sor, hogy a 19 kormányhitelezőt tömörítő Párizsi Klub bejelentette: tagjai nem számítanak arra, hogy 2005 vége előtt Irak visszafizet adósságot.


Az IMF számításai szerint Irak küladóssága 120 milliárd dollár, ami hatszorosa az ország gazdasági teljesítményének. Ebből a Párizsi Klubra eső rész mintegy 40 milliárd dollár.








Kínai árfolyamreform
Az árfolyampolitikáról szólva a G7-ek pénzügyminiszterei – akik ezúttal Kínát is meghívták Washingtonba – úgy vélték, hogy az árfolyamok ingatag és szabálytalan mozgása nem kedvez a gazdasági növekedésnek. Az amerikai pénzügyminiszter a tanácskozáson az erős dollár és a rugalmas valuták mellett foglalt állást, és a kínai árfolyamreform gyorsítását sürgette. John Snow korábban új erőfeszítéseket ígért, hogy Kínát és más fontos exportpiacokat rugalmas deviza-árfolyamok bevezetésére késztessék. Kína 8,28/dolláron rögzíti a jüan árfolyamát, és bár elvben elfogadta a szabadabb mozgást, egyelőre tartózkodik a reformtól, arra hivatkozva, hogy az 1997/98-as ázsiai fizetési válság tapasztalatai óvatosságra intik.

Elvetett javaslatok


Bár megfigyelők korábban remélték, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank washingtoni éves közgyűlésén komoly előrelépés történik a legszegényebb fejlődő országok adósság-elengedését illetően, miután a hét legfejlettebb ipari ország megelőző washingtoni tanácskozása nem jutott tovább az ígéreteknél, az IMF és a Világbank tanácskozásán sem kaptak többséget a konkrét javaslatok.

Nagy-Britannia – a hét legfejlettebb ipari ország közül elsőként – néhány napja a legszegényebb fejlődő államok vele szemben fennálló adósságának 10 százalékos csökkentését jelentette be. Az adósságleírás összértéke mintegy 100 millió font (147 millió euró). London – amely azt remélte, hogy a Hetek soraiban lépése követőkre talál – több mint 30 fejlődő országnak a Világbanknál és az Afrikai Fejlesztési Banknál jegyzett adóssága tizedét engedi el.

London mellett Washington indítványát is elvetették, hogy a legszegényebb államok nemzetközi szervezeteknél jegyzett adósságát teljes egészében engedjék el. A valutaalap döntéshozó szerve úgy ítélte meg, hogy az adósság-elengedés kidolgozására több idő szükséges.

Az IMF fejlesztési bizottsága a tanácskozáson több fejlesztési segélyt követelt a fejlett államoktól: ismét hangsúlyozták az OECD immár 30 éve kinyilvánított célját, hogy a gazdag országok mindenkori gazdasági teljesítményük 0,7 százalékát költsék fejlesztési segélyezésre. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még pénteken a várakozásoknak megfelelően két évvel meghosszabbította a legszegényebb fejlődő országok adósság-elengedési programját. Az IMF közlése szerint a program így 2006 végéig lesz érvényes. A meghosszabbításhoz a Világbank is hozzájárult.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.