A második negyedévben folytatódott a szezonális hatások kiszűrésével készített fizetési mérleg egyenlegének romlása. De a piaci konszenzus már korábban, viszonylag kis szórással, 2,1 és 2,3 milliárd euró körüli fizetésimérleg-hiányt prognosztizált. Tehát már jó előre beárazta a jegybank ma közzétett 2,12 milliárdos második negyedéves adatát.
Az első féléves folyó fizetési mérleg hiány ezzel elérte a 3,825 milliárd eurót. A hírre a forint kissé erősödött, majd újra gyengült az euróval szemben.
|
A május elseje óta új módszertannal számolt fizetési mérlegben érdekes, egyelőre szezonálisan nem kiigazítható hatásként jelentkeznek az EU-transzferek. A viszonzatlan folyó átutalások korábbi bevételi többlete az uniós költségvetéshez való magyar hozzájárulással hiányba fordult. A viszonzatlan kiadások második negyedéves hiánya 88 millió euró.
A hiány növekedésében ebben a negyedévben a jövedelmek és a folyó transzferek alakulása befolyásolta. Ezek, hosszú időszakon át növekvő hiányt mutatnak, mivel tartalmazzák az újrabefektetett jövedelmeket és ezek értéknövekedését. Így a második negyedév folyó transzferek terén nagy hiányát a portfóliórészvényekhez kapcsolódó osztalékfizetés eredményezte.
A szolgáltatások hiánya, amennyiben a szezonális hatásoktól megtisztítjuk, az első negyedévivel azonos mértéket mutat. Az áruforgalom esetében ennél rosszabb a helyzet: egyrészt az export maradt első negyedéves szinten, miközben jelentősen csökkent az import, de a hiány így is igen jelentős. A 10,677 milliárd eurós exporttal 11,473 milliárd eurós import áll szemben.
Kicsit javult az idegenforgalmi mérleg. A második negyedévben ugyan a bevételek nem nőttek, de kis mértékben csökkentek a velük szemben álló kiadások. Az idegenforgalmi egyenleg a második negyedévben 279 millió euróra rúgott. Itt 2003 negyedik negyedévtől folyamatosan csökken a hiány.
|
Egész évre a tavalyival megegyező, esetleg annál kicsit rosszabb fizetésimérleg-hiányt vár Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte az egész éves hiány a GDP 9 százaléka körül alakul majd, a tavalyi 8,9 százalékhoz képest. Barcza 2,4 milliárd eurós negyedéves hiánnyal számolt, ami a konszenzus felső határát is meghaladja. Szerinte az év eleji magas hiány oka az volt, hogy a növekvő gazdasági teljesítmény magasabb kitermelési importot igényel, és a cégek jelentős része készleteket halmozott fel az uniós csatlakozás előtt.
A Raiffeisen Bank elemzői ennél kicsit kisebb hiánnyal számoltak, s a konszenzus alsó határára lőtték be prognózisukat. Így gyakorlatilag eltalálták a tényleges hiányt, ugyanis ők 2,1 milliárd euróval számoltak, s mindezért az áruforgalmi hiány romlását okolták. Szerintük a hiány az első fél évben eléri a 3,8 milliárd eurót, mintegy fél milliárddal meghaladva ezzel a tavalyi hasonló időszak (ugyanezzel a módszerrel számolt) 3,3 milliárd eurós deficitjét.
Már a második fél évben is mérséklődik a hiány növekedése, de jövőre mindenesetre sokkal kedvezőbb lesz a helyzet – vélekednek. Az év végére ők is 8 százalék feletti hiányt jósolnak, ugyanakkor némi javulást tapasztaltak a hiány finanszírozása terén. Javult ugyanis a finanszírozás szerkezete, de a folyó hiány közel fele most is adósággeneráló tételekből áll.
