Megegyezett a kormányzati oldal az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén a szakszervezetekkel arról, hogy 15 ezer forintról 17 ezer forintra nő az iskolakezdési támogatás.
Az adótörvényekről tartott konzultáción továbbá a kormányzat megegyezett a szakszervezetekkel arról is, hogy az adómentes hidegétkeztetési hozzájárulást 3500 forintról 4000 forintra emelik. A melegétkeztetésnél a kormányzat elfogadta volna a 6.000 forintos hozzájárulás 7500 forintra emelését, de a szakszervezetek legalább 8000 forintra tartanának igényt. Ezért erről az egyeztetést még folytatják.
A kormányzati oldal teljesíthetőnek tartotta azt a szakszervezeti igényt is, hogy a dolgozóknak adómentesen évente háromszor biztosítható ajándék 5000 forintos mértékét emeljék meg, és az a mindenkori minimálbér 10 százaléka legyen. Arra viszont nem vállalkozott a kormányzati oldal, hogy a háromszori ajándék összevontan is kiadható legyen.
A munkaadói oldal leginkább azt szerette volna elérni, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás 3450 forintos mértékét ne jövő év novemberétől, hanem már januártól csökkentsék 1200 forinttal a kormányzat korábbi ígéreteinek megfelelően. A kormányzati oldal ezt nem tartotta teljesíthetőnek. A további egyeztetéseken viszont arról kész tárgyalni a kormányzati oldal, hogy bizonyos ágazatokban, ahol a minimálbér-emelés túl nagy terhet jelent, már korábban bevezessék ezt az 1200 forintos csökkentést.
A kormányzati oldal képviselője felhívta a figyelmet, hogy több olyan tétel van az új adó- és járulékszabályokban, amelyek ellentételezik a munkáltatóknak az 1200 forintos csökkentés későbbi bevezetését. A munkáltatói oldal viszont azt kérte, hogy ne mással ellentételezzék számukra a tételes egészségügyi hozzájárulás ígért csökkentését, mert leginkább erre lenne szükségük.
A kormányzati oldal ugyanakkor teljesíthetőnek tartotta azt a munkáltatói kérést, hogy csak azoknál a kedvezményes kamatozású vállalati lakáskölcsönöknél kelljen megfizetni bizonyos hányad után az adó- és járulékköltségeket, amelyeket az erre vonatkozó szigorítás hatályba lépése után kötöttek. Kész volt figyelembe venni a kormányzati oldal azt a munkáltatói kérést is, hogy a természetbeni juttatásoknál érvényesülhessenek a teljesítmény-követelmények.
A takarékszövetkezetekre vonatkozó munkáltatói javaslatnál is teljesíthetőnek tartotta a kormányzati oldal, hogy ezek a pénzintézetek bizonyos kritériumok alapján mentesüljenek a kamatadó alól. A kormányzat további egyeztetéseken kész arra, hogy a munkáltatóknak is elfogadható formát találjon az átalányadó, illetve a jövedékiadó-visszaigénylés egyszerűsítésére.
Nem közeledtek az álláspontok a jövő évre országosan ajánlandó keresetemelési mértékről, illetve a minimálbér emeléséről folytatott tárgyaláson.
A vitában a szakszervezetek bruttó 6 százalékos keresetemelési mértéket javasoltak jövőre, illetve a minimálbér 62 ezer forintra történő emelését. A munkaadói oldal bruttó 4,5 százalékos, illetve 55 400 forintos ajánlatot tett.
A kormányzati oldal ugyancsak a bruttó 4,5 százalékos vagy a körüli bruttó keresetemelést tartott reálisnak. A minimálbérnél – hangsúlyozva, hogy nem kívánja befolyásolni a szociális partnerek ez irányú megállapodását – az 57-58 ezer forintos mértéket nevezte meg a kormányzati oldal.
A tárgyaláson a kormányzati oldal, illetve a szociális partnerek egyaránt bizonyították, hogy az általuk javasolt mérték a szükséges vagy lehetséges.
A munkavállalói oldalon az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége különvéleményként hangsúlyozta: számukra nem jelent garanciát a bruttó 6 százalékos keresetemelési mérték arra, hogy ezzel teljesül a reálkeresetek a szakszervezetek által igényelt 4 százalékos javulása jövőre. Ezért ez a szakszervezeti szövetség a 4 százalékos reálbéremelés országos ajánlását tartja szükségesnek jövőre.
A munkaadói oldalon is különvéleményt fogalmazott meg a VOSZ képviselője. Az érdekképviselet szerint az egyes szakterületeken meglévő munkaerőhiány miatt nagyobb arányban kellene külföldi munkavállalókat foglalkoztatni. Ebben a körben viszont nem lenne célszerű érvényesíteni a kötelező minimálbért. Ugyanakkor a VOSZ szerint a képzett dolgozóknál az országosan elfogadott általános minimálbérnél magasabb összeget kellene meghatározni. Így a VOSZ az általa képviselt vállalkozói körben egy magasabb minimálbért is javasolni fog a képzett dolgozók számára.
A vita során a kormányzati oldal képviselője hangsúlyozta, hogy a magyarországi minimálbér az átlagkereset 48,7 százalékát teszi ki, miközben az Európai Szociális Charta elvárása 60 százalék. Ennek figyelembevételét is ajánlotta a szociális partnereknek.
A kormányzati oldal képviselője szerint országosan szükség lenne a szakképesítést a magasabb végzettséget elismerő minimálbér-mértékekre, de azt, hogy erről 2005-re vonatkozóan sikerül megegyezniük a szociális partnereknek, nem tartotta reálisnak.
A tárgyalásokat október elején folytatják.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
