Belföld

Mi most a nyerő stratégia?

Kedden éves csúcson zárt a forint, tovább drágultak a kötvények is, változatlanul optimista a tőzsde. Pedig az ország pengeélen táncol, ilyenkor csak rövid távú befektetéseket szabad választani.

A kormány eddig lekopírozta tavalyi teljesítményét az államháztartási folyamatok félrekommunikálása terén. Ha megfigyeljük az elmúlt fél év pénzügyminiszteri nyilatkozatait, akkor láthatjuk, hogy következetesen állították: teljesülni fog a módosított 4,6 százalékos költségvetési hiánycél. A valóság azonban olyan távol került a kommunikációtól, hogy bekövetkezett az igazmondás pillanata, és Draskovics Tibor a hónap közepén bejelentette: a hiány 5-5,3 százalék között fog alakulni az idén.


Sokan földindulásra számítottak a pénzpiacokon emiatt, de éppen az ellentettje következett be. A forint tovább erősödött az euróval szemben 246,30-ig, és a kötvényhozamok egy kis csuklás után negyed százalékkal lejjebb ereszkedtek, azaz a kötvények drágultak.

Pengeélen

Bizonyára sokan törik a fejüket, hogy mibe érdemes most fektetni, hiszen a kötvények ugyan továbbra is magas hozamot ígérnek, de az utóbbi időben sokat erősödtek, és a részvényindex is a történelmi csúcsa közelében tanyázik. Jelen helyzetet így lehet jellemezni: az ország pengeélen egyensúlyoz, de egyelőre tartja magát. Az ikerdeficit ugyanis olyan probléma, amely nemcsak egy-két elemzőt aggaszt (ellentétben Gyurcsány Ferenc feltételezésével), hanem legfőképp a magyar államadósságot finanszírozó külföldi befektetőket.

Éppen ezért befektetéseink terén érdemes a biztonságot előtérbe helyezni. Mert ha a kormány elvéti az 5,3 százalékos célt is, amire sajnos megvan az esély, akkor könnyen leronthatják hazánk államadósságának hitelminősítését, ez pedig jelentősen csökkentené a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Ez nem elméleti latolgatás: a cseh államadósságot néhány hete minősítették le hasonló gondok miatt.







Kényes egyensúly
Az uralkodó piaci félelem szerint, ha az új miniszterelnök nem tudja megtalálni az egészséges egyensúlyt a fiskális szigor és a népszerűség-visszaszerzés politikája között, akkor inkább a népszerű intézkedések felé billenhet a mérleg nyelve. De ha a közvélemény jól fogadja az új kormányt, akkor az több helyet engedhet a fiskális szigornak is. Lehet, hogy ideje elkezdeni böngészni a közvélemény-kutatásokat?

Rövid legyen és likvid


Amennyiben szeretnénk minél nagyobb biztonságra törekedni, akkor érdemes egy pénzpiaci befektetési alapot választani vagy diszkontkincstárjegyek (dkj) vásárlását előtérbe helyezni. Ha a hozamok emelkednek, akkor a kötvényárfolyamok annak arányában esnek, amilyen hosszú a futamidejük. Azaz, leegyszerűsítve, egy hároméves kötvény esetében háromszor olyan nagy az árfolyamveszteség, mint egy egyéves kötvény vagy dkj esetében. Ez persze csak akkor érinti a befektetőt, ha nem lejáratig tartja a kötvényt. Ha nem adja el, akkor természetesen teljesen kalkulálható a hozam.

Hosszabb futamidejű kötvényekbe azonban talán nem a jelenlegi a legalkalmasabb idő befektetni, még akkor sem, ha azokat lejáratig kívánjuk tartani. A költségvetéssel kapcsolatos újabb aggodalmak, amennyiben valóban számolhatunk újabb gondokkal, csak az év utolsó hónapjában vagy a jövő év elején válhatnak világossá. A kötvénypiacon nem várható addig jelentős változás, hacsak nem hoz olyan jellegű döntéseket az új kormány, amelyek negatívan érinthetnék a piacot. 

A nyerő stratégia a fentiek alapján tehát az lehet, ha most rövid, körülbelül három hónapos, likvid befektetést választunk vagy egy pénzpiaci befektetési alap, vagy pedig a három hónapos dkj formájában, és csak december vége felé, a lejáratkor választunk hosszabb futamidejű kötvényeket. Ennek oka az, hogy számos elemző vár az év végére magasabb 3-5 éves hozamot a jelenleginél. Mindenesetre az legalább megnyugtató, hogy most még magas és magasabb hozam között választhatunk, mivel a hozamgörbe minden pontja jelentős kamatprémiumot tartalmaz a várható infláció fölött.

Részvényeseknek

A részvénypiacon aktív befektetőknek most minden bizonnyal igen jó a kedvük. A BUX az év eleje óta 31,8 százalékot emelkedett, ezzel dobogós a világ részvénypiacai között. Jelenleg annak lehetünk tanúi, hogy a hazai befektetők profitot realizálnak, míg a külföldi alapok újabb részvényeket vásárolnak. Az OTP után most a Mol a sztár, szeptemberben elképesztő, 8,6 százalékos emelkedést tudhat maga mögött és már a 10 ezres szint sem elképzelhetetlen számára. A kedélyeket azonban mindenképp csillapíthatja, hogy csak akkor érdemes részvénybe fektetni, ha a kötvénypiaci hozamok felett legalább 5 százalékos hozamra számíthatunk. Azaz az év végére a BUX-nak meg kellene haladnia a 13 ezer pontos szintet, ami azért kevéssé valószínű.

A fent vázolt költségvetési kilátások a részvénypiacon elsősorban az OTP-re lehetnek hatással. A bankpapír árfolyama hagyományosan rosszul reagál minden hozamemelkedésre, mivel az OTP kezében több száz milliárd forintnyi állampapír-állomány van, amely rövid távon jelentős nyereséget vagy veszteséget tud okozni. Mindenesetre egy tartós hozamemelkedés növeli a bank eredményét, hiszen tágabbra nyitja a kamatollót. Tekintve, hogy a költségvetési problémák nem rövid életűek, a makacsul magas kamatszint jelentősen növelheti a profitkilátásokat, s ez nagy tartalékot sejtet az árfolyamban is, az adóváltozásoktól függetlenül.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.