Hét ország még nem alakított ki egyértelmű álláspontot a kérdésben, két tagország pedig azt szeretné, ha az Európai Uniónak közös képviselője foglalhatna helyet a testületben.
„A Cseh Köztársaság támogat minden olyan erőfeszítést, amely a múltba zárja a második világháborút és annak következményeit” – indokolta országa pozitív hozzáállását a cseh nagykövet. Egyetértenek az igennel válaszolók abban is, hogy a BT szerkezetének a jelenlegi globális erőviszonyokat kell tükröznie, érvényesülni kell tehát Németország világpolitikai és világgazdasági súlyának.
Svédország, Ausztria, Litvánia, Spanyolország és Málta az ENSZ megreformálását tartják az elsődlegesen szükséges lépésnek, és az új súlypontok ismeretében alakítanák ki álláspontjukat a német BT-tagság kérdésében. A testület állandó és nem állandó tagjai létszámának bővítésével azonban mindannyian egyetértenek.
Szlovénia összeurópai közös EU-tagot küldene a Tanácsba; ezt a nézetet osztja Hollandia is. Olaszország is beérné azzal, ha egyetlen közös szavazatot kapna az európai állandó képviselet; a mediterrán ország azonban határozottan elutasítja a német BT-tagságot. Berlusconi olasz kormányfő egészen odáig elmegy, hogy az amerikai elnök és több, vétójoggal rendelkező ország szövetségét keresi ahhoz, hogy Németország BT-tagságát megakadályozza. „Az ENSZ megújulása nem jelentheti az olasz érdekek megnyirbálását” – érvel Silvio Berlusconi.
