Múlt évben a baden-württembergi önkormányzatok internetellátottsága volt a legjobb – az önkormányzatok 98,8 százalékának volt internet-kapcsolata. Piemont állt a második helyen 98,7 százalékkal, aztán Katalónia következett 93,5 százalékkal. Az érték Magyarországon volt a legalacsonyabb: 85,1 százalék.
 |
 |
|
|
|
Háztartások szélessávon |
| A régiók közötti felmérésben a háztartások körében is megvizsgálták az infokommunikációs eszközök elterjedtségét és használatát. A magyar háztartások 34 százalékában van számítógép, otthoni internet-csatlakozást azonban csak a háztartások 14 százalékában használnak. A legfejlettebb régióban, Baden-Württembergben a háztartások 61 százalékának van otthon számítógépe, illetve 47 százalékuk internetezik. Az összes többi régióban növekedés, felzárkózás figyelhető meg a számítógép-ellátottság terén. Míg majdnem minden második baden-württembergi vagy piemonti család csatlakozni tud otthonából az internetre, addig Magyarországon 2004 elején, a számottevő előrelépés ellenére, hét háztartásból még csak egy teheti ezt meg. A katalán családok harmadának és a portugálok több mint negyedének van internet-csatlakozása otthon. Az internetkapcsolatok közül az ADSL csatlakozások előretörése jellemezte az elmúlt évet a vizsgált régióban. Az internetre kapcsolódó magyar háztartások 21 százaléka használt ADSL kapcsolatot 2004 elején, ezzel a második helyre kerültünk a rangsorban. A rendszeres internetezők aránya Magyarországon kevesebb, mint 20 százalék, míg a másik három régióban a legalább hetente internetezők aránya stabilan 30 százalék. |
|
|
|
|
|
|
A GKI Gazdaságkutató Rt. – több nyugat-európai kutatóintézettel együttműködve – 2001 és 2004 között felmérést végzett az Európai Unió által támogatott Regional-IST program keretében. A kutatók az informatikai kommunikációs eszközök regionális szinten való elterjedtségét és használatát vizsgálták a nyugat-európai régiókban – egész pontosan: Baden-Württembergben (Németország), Katalóniában (Spanyolország), Piemontban (Olaszország), Portugáliában, valamint Magyarországon.
2003-ban a baden-württembergi önkormányzatok 94,5 százalékának volt saját honlapja, a piemonti önkormányzatok közül pedig 51,1 százaléknak. Katalónia érte el a legnagyobb növekedést: 2002-ben az önkormányzatok 32,8 százalékának volt saját honlapja, 2003-ban ez az érték már az 54,5 százalék. Magyarország ezen a téren is elmaradt a maga 41,1 százalékával.
A múlt év végén a magyar önkormányzatok alig tíz százaléka kínált online szolgáltatást. De ebben a vonatkozásban a többi régió sem büszkélkedhetett nagy eredményekkel – a baden-württembergi önkormányzatok közel 60 százalékának sem volt online szolgáltatása.
A felmérésben vizsgálták még az önkormányzatok internethez kapcsolódásának módját. Ebből az derült ki, hogy Magyarországon az esetek többségében még betárcsázós kapcsolatokról és a szélessáv alacsony arányáról beszélhetünk. 2003-ban az önkormányzatok 35,2 százaléka normál telefonvonalon át kapcsolódott a világhálóra, 64,9 százaléka ISDN-nel, 6,4 százaléka DSL kapcsolattal, 4,5 százaléka bérelt vonalon, 4,3 százaléka kábellel, 3 százaléka műholdon, míg a 0,8 százaléka optikai vezetékkel. Baden-Württembergben a legtöbb önkormányzat (80 százalék) bérelt vonalat használ, Piemontban pedig az ISDN a legnépszerűbb (82,2 százalék).
Magyarország elmaradottságának oka a felmérés készítői szerint részben az lehet, hogy 74,5 százalék a kis települések aránya (ahol a lakosság nem éri el 2000-et).
