A gazdasági újraelosztás legjelentősebb csatornáinak átalakítását mutatja be az a tanulmány, mellyel a Pénzügyminisztérium munkatársai érkeztek be az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfői plenáris ülésére. Rengeteg találgatás látott már napvilágot az adókedvezmények reformjáról, olyan is, mely teljes eltörlésüket jósolta. A jelentésből azonban kiderül: az adókedvezmények közül jövőre egyetlen jogcím sem szűnik meg, de az érvényesíthető adókedvezmények együttes összege nem haladhatná meg az évi 100 ezer forintot.
Az OÉT plenáris ülése. Fotó: MTI
A korlátozás nem vonatkozna a családi, a személyi, valamint a lakáshitel-törlesztési kedvezményre. A kedvezmény korlátozása 6 millió forintos éves jövedelemnél lépne életbe, e felett a 100 ezer forintos keret csökkenne, 6 millió 500 ezer forint éves összes jövedelem felett pedig nem lehetne adókedvezményt érvényesíteni.
|
A települési önkormányzatok szociális bérlakás problémáján kíván enyhíteni a PM javaslata azzal, hogy adómentessé tenné a lakásbérbeadásból származó jövedelmet. Ennek feltétele lenne, hogy a bérbeadásra hosszú lejáratú – legalább öt évre szóló – bérleti szerződést kell kötni, s a lakást az önkormányzat szociális bérlakásként hasznosítsa.
A társasági adóban hasonló szabályok érvényesülnek. Ott adóalap-csökkentés formájában jár a kedvezmény. A bérbeadás bevételének az értékcsökkenési leírásként elszámolt összeget meghaladó része az adóalapot csökkentő tétel.
A pénzügyminisztériumi kiegészítő tájékoztató szerint jövő év november 1-jétől 1200 forinttal csökkenne a tételes egészségügyi hozzájárulás. A regisztrációs adóban a személygépkocsira vonatkozó adótételeknél 5 százalékos valorizáció (inflációkövetés) történne.
Fotó: MTI
Adóterv a hazai magánbefektetők hátrányára
A tervek szerint jövőre megszűnne a tőzsdei ügyletek eredményének adómentessége. A tőkejövedelmekre egyébként irányadó 25 százalékos adómérték helyett az árfolyamnyereség adója 12,5 százalék lenne. A javaslat szerint az adóévben keletkezett árfolyamveszteség az adóbevallásban csökkentené az árfolyamnyereséget.
„A bejelentett 25 százalékos osztalékadó és az árfolyamnyereség-adó tervezett bevezetése diszkriminálja a hazai magánbefektetőket a külföldiekkel szemben” – kommentálta a legfrissebb híreket az MTI-nek Szalay-Berzeviczy Attila. A BÉT elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi intézményi befektetők, akik a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok és a forgalom 75 százalékát tartják a kezükben, a nemzetek közötti kettős adóztatási egyezmények miatt mindenképpen változatlanul, maximum 5 vagy 10 százalék osztalékadót fognak fizetni a magyar államnak.
Így ez a lépés kevéssé fog segíteni a központi költségvetés hiányán. Annál többet árt a hazai magánbefektetőknek, a Budapesti Értéktőzsde gazdasági és társadalmi státuszának. A BÉT elnöke nagyon sajnálatosnak tartja, hogy az árfolyamnyereség-adó bevezetésével “a politika cserbenhagyja a lakosság azon részét, mely megtakarít, befektet, gondoskodik jövőjéről, és ezáltal dinamizálja egyéni kezdeményezésein keresztül a magyar gazdaságot”.
|
A hétfői OÉT-ülésen megkezdődött a konzultáció a jövő évi keresetemelés mértékéről is. Előrelépésről aligha beszélhetünk, szakszervezetek nem tartják tárgyalási alapnak a kormányzati és munkaadói oldal bruttó 4,5 százalékos emelésre vonatkozó javaslatát.
Szerintük reálbérben kellene elérni a GDP-nek megfelelő 4-4,5 százalékos pozíciójavítást jövőre. Ez a hivatalosan feltételezett 4,5 százalékos inflációval számolva még akkor is lényegesen több a bruttó 4,5 százaléknál, ha az szja-módosítás körülbelül 2 százalékkal javítja a reálbérpozíciókat.
Számottevő eltérés mutatkozik még az érdekegyeztető felek között a minimálbér-emelésre vonatkozóan is. A munkaadói oldal a 4,5 százalékos mértéknek megfelelően kívánná emelni a minimálbért is, így az jövőre 55 400 forint lenne. A szakszervezetek szerint erőteljesebb minimálbér-növelésre lenne szükség, hogy a legkisebb kereset fedezze a létminimumot, és közelebb kerüljön az Európai Unióban célként megfogalmazott arányhoz, az átlagkereset 60 százalékához.
A kormányzati oldal kifejtette: a minimálbér ügyében elfogadja a két szociális partner egyezségét. A szakszervezetek szerint viszont a kormányzat nem lehet külső megfigyelő ebben a vitában, mert felelősséggel kell viseltetnie a legkisebb keresetűek helyzetéért. A kormányzati oldal ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a minimálbér jövőre is adómentes, így nettó értékben a kisebb bruttó emelés is több jelent.
